Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - Határozathozatal a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - HÖLVÉNYI GYÖRGY, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára, a napirendi pont előadója:
2967 Tisztelt Országgyűlés! Elfogadott napirendünknek megfelelően most sor kerül az előterjesztői expozéra, a bizottsági álláspontok ismertetésére, valamint a vezérszónokok felszólalásár a. A további képviselői felszólalásokra a vita folytatásában lesz majd lehetőség. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Hölvényi György úrnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 35 perces id őkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. HÖLVÉNYI GYÖRGY , az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország kormánya T/10750. számon benyújtotta a vallási közösségek jogállásával és műkö désével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely mind szóhasználatában, mind felfogásában megújítja a jelenleg hatályos egyházi törvényünket. A benyújtott javaslatunk a múlt megha ladására törekszik. Az állam és az egyház szétválasztása mára lezárt folyamat, több évtizede megtörtént valóság. A ma feladata az együttműködés különböző formáinak számbavétele, a párbeszéd és az érdekegyeztetés megvalósítása. Közös célunk, amelyért Magyar ország kormánya és az egyházak, ha eltérő módon és felelősséggel is, dolgozunk, dolgoznak hazánk felemelése, a benne élők lelki, szellemi és anyagi kiteljesedése által. Olyan keret megteremtése a célunk - a most tárgyalandó javaslat elfogadása esetén ezt t udja nyújtani , amelyet tartalommal közös együttműködésünk tölt meg. Így lehetünk képesek megerősödni, hiszen államot és egyházat el lehet egymástól választani, az embert részeire osztani azonban nem lehet. Melyek azok a szempontok, amelyekkel az önök elő tt fekvő tervezet gazdagítja a jelenlegi szabályozást? Ezen kérdések megválaszolásához tekintsük át röviden a jelenleg hatályban lévő törvény megalkotásának hátterét, annak indokait, ezután vegyük szemügyre azokat a változásokat, amelyeket a jelen előterje sztés tartalmaz. Tisztelt Ház! A jelenleg hatályos jogi szabályozás abból indul ki, hogy az 1994. évi törvény lelkiismereti és vallásszabadságot, illetve az egyházak létrehozását olyan keretek között biztosította, mely a későbbiekben - minden jóakarata és jó szándéka ellenére - lehetőséget adott az alapjoggal történő visszaélésre, mind az egyházaknak járó állami támogatások jogosultatlan igénybevételére, mind pedig ténylegesen nem hitéleti tevékenységet végző szervezetek egyházként történő bejegyzésére. Épp en ezen okokból kiindulva a hatályos törvényben a jogalkotók meghatározták azt, hogy az állami, az egyházi regisztrációval összefüggésben mit ért vallási tevékenységen. Olyan világnézethez kapcsolódó tevékenységet, amely a természetfölöttire irányul, rends zerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak. Hangsúlyosan ki kell emelnünk, hogy az állam teológiai kérdéseket nem dönthet el, a lelkiismereti és a vallásszabadság jogának egyéni és közösségi gyakorlását azonban lehetővé kell tennie. Ugyanakkor az államnak lehetősége van meghatározni azt, hogy az egyházi státust, amely bizonyos specifikus jogosítványokat, így például meghatározott feltételek esetén költségvetési támogatási lehetőséget biztosít, milyen feltételekkel ismeri el, erre utal az 1994. február 12én hozott Abhatározat is. Fontos azt is hangsúlyoznunk, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság alapjoga, közösségi jog gyakorlásának sem feltétele az egyházi státus, az gyakorolható akár szervezeti keretek nélkül, de egyesül eti formában is. A vallási tevékenységhez kapcsolódóan megfogalmazásra került a hatályos törvényben az is, milyen tevékenységek nem minősülnek önmagukban vallási tevékenységnek. Ezek: politikai és érdekérvényesítő, pszichikai vagy parapszichikai, a gyógyít ó, a gazdasági vállalkozási tevékenység, a nevelési, az oktatási, a felsőoktatási, az egészségügyi, a karitatív, a szociális, család, gyermek- és ifjúságvédelmi, a kulturális, sport, valamint az állat, környezet és természetvédelmi, illetve hitéleti tev ékenységen szükségszerűen túlmenő adatkezelési tevékenység. Ezek olyan tevékenységek,
