Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 22 (270. szám) - Új bizottsági tag megválasztása - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (Jakab István):
2660 támogatásunkért. Az egyik az, hogy kerüljön be a dokumentumba a finnugor nyelvrokonsággal rendelkezés kitétele, ez féligmeddig teljesült is. A másik pedig az volt, hogy ha már belem ent az Országgyűlés ebbe az utcába, akkor tegyük helyére ezt a dolgot, és hozzunk egy ugyanilyen határozati javaslatot a turáni rokonsággal kapcsolatban, ami a vér szerinti rokonságunkat illeti. Ezt meg is tettük, ezt a határozati javaslatot benyújtottuk, sajnos a bizottsági ülésen tartózkodással nem tették lehetővé, hogy az Országgyűlés elé kerüljön. Arra kérem az Országgyűlést, hogy ne azt nézzék, hogy ezt a Jobbik kezdeményezte, önök is nyugodtan kezdeményezhették volna. Sajnos, az elmúlt időszak tapaszt alata azt mutatja vagy azt mondatja velem, hogy nagyon sokszor azért szavaznak le olyan javaslatokat, amivel egyébként önök is vagy legalábbis önök közül is nagyon sokan egyetértenek, mert ez jobbikos javaslat. Azt gondolom, hogy ezt félre kellene tenni, v agy ha nem támogatják, ha tartózkodnak, akkor legalább indokolják azok a képviselők, álljanak fel és mondják el, hogy mi a baj ezzel a javaslattal, mert nagyon nehéz a senkivel vitatkozni. Szeretnénk hallani, hogy mi az önök érve vagy akár ellenérve ennek a határozati javaslatnak az elutasítása kapcsán. És miért kérjük az önök támogatását? Egyrészről azért, mert itt a vita során mégiscsak kialakult egy konszenzus, hogy erre szükség van. Azt gondolom, hogy amikor a kulturális bizottság elutasította a tárgyso rozatbavételt, akkor bizonyos értelemben a kormánypárti frakciók szavahihetőségét is megkérdőjelezte. Ha már történelmi kérdésekbe belementünk a finnugorizmus kapcsán ebbe az utcába, ahogy mondtam, ha már át mondtunk, akkor mondjunk bét is. Arra kérem önö ket, hogy ezt mindenképpen fontolják meg. (18.30) Annak a kérdésnek a vitája kapcsán, mármint a finnugorkérdés vitája kapcsán elhangoztak mindenféle diplomáciai indokok, ne sértsük meg az észteket, a finneket. A mi javaslatunk kapcsán sokkal több ilyen ind ok hozható fel, hiszen sokkal több turáni államalkotó nép létezik a világban, mint ahány finnugor államalkotó nép. Tehát a diplomáciai dolgokat én egyébként nem tartom helyesnek ilyen kérdésben előhozni, de ha már előkerült, akkor hadd mondjam el, hogy ezt a vitát például Törökországban vagy Azerbajdzsánban, amely országok felé a kormánypártok és a kormány is nyitott, azért árgus szemekkel figyelik. Nagy sértés volna a számukra, ha elutasítással vagy közömbösséggel találkozna ez a javaslat. Szintén azt is l átni kell, hogy a magyar társadalomban van egy ilyen igény. Ez nem a Jobbik szavazóbázisában, az önök szavazóbázisában, az egész társadalomban jelen van. Önök is hallottak már a Kurultajról, több százezer ember látogatja, önök is hallottak számtalan hagyom ányőrző egyesületről, szervezetről. Ezeknek az embereknek ez egy teljesen jogos társadalmi igénye, és mi azért vagyunk itt az Országgyűlésben, hogy azokat az embereket képviseljük, akik ideküldtek bennünket. Még egy szubjektív, talán szubjektív dolog: a fi nnugorizmussal nem lehet nemzeti egységet teremteni. De azzal, ha azt mondjuk, hogy Attila unokái vagyunk, egy turáni harcos nép leszármazottai, amögé ez a szétszabdalt, szétszakadt és egyre inkább a világ különböző pontjaira szétvándorolt magyar nemzet ig enis egyesíthető. Szüksége van minden nemzetnek egy eredetmítoszra. Nekünk nem az az eredetmítoszunk, hogy finnugor vadászóhalászó nép vagyunk, hanem az, hogy egy turáni harcos népnek vagyunk a leszármazottai. Ebben kérem az önök támogatását, hogy végre e z az igazság itt az Országgyűlésben megtörténjék, és a történelmi hazugságokat oda tegyük, ahová valók, a történelemkönyvekbe. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) :
