Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 16 (269. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény és az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PATAY VILMOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
2514 évek óta az országleltár, a nemzeti vagyonleltár elkészítésére irányul. Elmondtam a múlt heti interpellációmban, hogy az országleltár nem készült el, noha 2011. december 31ét tűzte ki a kormány határidőül. Ezt most odébb csúsztatták vagy három esz tendővel. Nem utolsósorban azért nem készítette ezt el az illetékes tárca, amely végül is felelős ezért a feladatért, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mert a Nemzeti Földalap kezelője, illetve a Vidékfejlesztési Minisztérium nem tudja prezentálni azokat az információkat, amelyekből a vagyonnyilvántartás elkészíthető. Remélem, az államtitkár úr engem nem fog megróni azért, hogy nem a törvényjavaslatról beszélek. Arról beszélek, hiszen nagyon fontos, hogy nem ad egyértelmű iránymutatást az NFAnak a törvén yalkotó. Tehát az Országgyűlés nem ad egyértelmű iránymutatást az állami vagyon teljes és egységes nyilvántartásáról. Én tehát hiányolom ebből a törvényjavaslatból azt, amit a Számvevőszék joggal tesz szóvá megállapításként, hogy ma sem tudja egyértelműen sem az illetékes tárca, a Vidékfejlesztési Minisztérium, sem a Nemzeti Földalap azt, hogy végül is mekkora az a földterület, amivel ő gazdálkodik. (14.20) Így aztán eléggé bizarrnak tűnik az a javaslat, a fő gondolata ennek a törvé nyjavaslatnak, amely szerint nyilvános pályáztatás mellőzésével lehessen kötni adásvételi szerződést olyan földrészletre, amelynek a területe nem haladja meg a 3 hektárt. Én most az 1 hektárt, 3 hektárt nem kívánom minősíteni, bár jómagam is parasztgyerekk ént ismerem ezeket a nagyságrendeket. Nekem az a véleményem zárójelben szólva, hogy 56 holdas - nem is hektáros - földből is tisztességesen meg lehet élni, de ebben nem vagyok szakértő, tehát be is zárom a zárójelet. A problémám végül is az, hogy ha nem t udja a földalapkezelő, nem tudja a Vidékfejlesztési Minisztérium, nem tudja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Részvénytársaság, nem tudja a magyar kormány, hogy ma mekkora az az állami földterület, amiből 1, 2 vagy 3 hektárt lehet kezelésbe adni, akkor hogyan lehet itt tulajdonképpen gazdálkodni, kedves államtitkár úr? Ön azt mondta, 3400 hektárra érkezett vételi ajánlat. Hát most mennyi ez, amiből még lehet vagyonkezelési szerződéseket kötni? Tudják önök, hogy mennyi az az állami földterület? Vagy ott tartunk, mint a rendszerváltás elején, amikor az állam úgy kezdett el osztogatni állami vagyonelemeket, hogy nem tudta, hogy mennyi az állam vagyona? Így kezdett el kárpótlást csinálni, így kezdett el privatizálni, tömeges privatizációt csinálni. Ismerjük ennek az átkos következményeit. És ma sem tudja megmondani a kormány egyetlen illetékes szerve sem, hogy mennyi az a földterület, ami a földalapkezelő hatáskörébe tartozik. Ezt nem én mondom, ezt az Állami Számvevőszék állapítja meg, több más, egyéb kritikai megál lapítás mellett. Azt is szeretném elmondani, hogy rendkívül nagy eszmei zűrzavar van a földnyilvántartás ügyében. Nincs ennek a szegény országnak ma sem államszámviteli törvénye. Ezt többször elmondtam. Ezelőtt 12 évvel még a Fidesz is akart csinálni állam számviteli törvényt. Ma sincs. Miért fontos ez? Azért fontos, kedves képviselőtársaim, mert évente zárszámadást készít a kormány a bevételekről meg a kiadásokról. Az éves költségvetés bevételei, kiadásai úgyahogy elénk kerülnek, parlament elé kerülnek, ny ilvánosságra kerülnek. Most nem akarok belemenni ennek a minősítésébe, hogy ez milyen szakmai színvonalú, de van zárszámadás, bevételekkiadások. De az érem másik oldala nincs, 20 éve nincs, 25 éve nincs vagy még több éve nincs, hogy az állam vagyonáról ne m tudjuk, hogy mennyi, mennyi a nyitóállomány, mennyi a változás, mennyi a záróállomány ingatlanra és ingóságokra bontva és különböző szakterületenként bemutatva. Olyan problémák vannak, idézek a Számvevőszék jelentéséből, hogy az erdőgazdaságok egy része nulla értéken tartja nyilván az állami erdőket, termőföldeket, ingatlanokat, a másik része pedig beárazva folyóáron. Tessék végiggondolni! Mi értelme van annak, hogy az erdőgazdaságok tulajdonában levő ingatlanokat forintban tartsák nyilván? Ez szakmailag egy értelmetlen gyakorlat! Hát mennyit ér az állami erdő, ez a Parlament mennyit ér? Forintban kifejezhetetlen, eszmei értéke van.
