Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 15 (268. szám) - Révész Máriusz (Fidesz) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “16 évvel a Tüskecsarnok építésének szocialista-liberális felfüggesztése után van remény arra, hogy végre befejeződik ennek a budapesti tornacsarnoknak az építése?” címmel - ELNÖK (Kövér László): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
2348 NFA visszalépett az elővásárlási jogától, ahhoz, hogy a Papcsák Ügyvédi Iroda védi ezt a céget. Az önök korábbi elszámoltatásért felelős képviselője ke llett hogy megvédje talán ezeknek a holland érdekcsoportoknak a földjét? Államtitkár úr, úgy gondolom, hogy ez már több mint gyanús, és ezekre szeretnénk választ kapni mi is és a helyiek is, és válaszát természetesen nem tudom elfogadni. (Taps a Jobbik sor aiból.) ELNÖK (Kövér László) : Képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadjae. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A Ház a választ 196 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta. Révész Máriusz (Fidesz) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “16 évvel a Tüskecsarnok építésének szocialistaliberális felfüggesztése után van remény arra, hogy végre befejeződik ennek a budapesti tornacsarnoknak az építése?” címmel ELNÖK (Kövé r László) : Tisztelt Országgyűlés! Révész Máriusz, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: “16 évvel a Tüskecsarnok építésének szocialistaliberális felfüggesztése után van remény arra, hogy végre befejeződik en nek a budapesti tornacsarnoknak az építése?” címmel. Képviselő úré a szó. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Budapesten hatalmas adósságot és több szégyenfoltot hagyott maga után a szocialistaszabad demokrata kormányzat és városvezetés, gondolhatunk a tömegközlekedés buszainak, villamosainak állapotára vagy a 4es metró megépítésének kálváriájára, amely a liberális budapesti városvezetés húszéves tehetetlenségének szimbólumává vált. Számos olyan beruházást is lehetne említen i, ami látképével ejtett sebet a fővároson, vagy egyszerűen csak a polgárok adóforintjai elpocsékolásának jelképeivé váltak. Az egyik ilyen a lágymányosi Tüskecsarnok története is, amely 16 éve befejezetlenül és kihasználatlanul áll a XI. kerület egyik leg markánsabban fejlődő részén. A történet a ’90es évek elejére nyúlik vissza, amikor az 1996os világkiállítás rendezési jogát Magyarország Ausztriával közösen nyerte el. Van, aki már alig emlékszik erre. Ennek egyik helyszínéül az Antallkormány a lágymány osi egyetemi fejlesztésekre szánt területet jelölte ki. 1994ben ki is adták az építési engedélyt a Tüskecsarnokra, és a szándék az volt, hogy ezt először világkiállítási pavilonként, majd utána a három egyetem sportcentrumként működteti. A világkiállítás megrendezését azonban a szocialistaliberális kormány lemondta. A sportcsarnok építése azonban megkezdődött, sőt a kiadott építési engedély 1995 októberében kiegészült az edzőtermek alatti mélygarázs és a szabadtéri sportpályák terveivel, majd 1997ben, mi után a csarnok félig elkészült, és már jó sok pénzt befektettek, a költségvetési forrásokat elvonták, és a kivitelezési munkálatokat felfüggesztették. Azóta ott áll ez a torzó Budapest egyik leggyorsabban fejlődő területén. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Orbá nkormány soha nem látott összegeket biztosított sportlétesítmények, tornacsarnokok fejlesztésére, ezért indokolt ebben az esetben is feltenni a kérdést: 16 évvel az építkezés felfüggesztése után mi a kormány szándéka a XI. kerületben félbehagyott sportcsa rnokkal? Ha tovább építik, akkor mikor fejeződik be végre a Tüskecsarnok építése, és az egyetemisták, sportolók mikor vehetik végre birtokba? Az ellenzék gyakori és teljesen
