Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 9 (267. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2324 területeken a helyi lakossághoz viszonyítva a Felvidéken 30 százalékról 10 százalékr a, Kárpátalján 31ről 12re, Erdélyben 32ről 20ra, a Délvidéken 28 százalékról 14 százalékra csökkent. Mindez látszólag betudható a kényszerű elvándorlásnak, erőszakos asszimilációnak, kitelepítéseknek, tömeggyilkosságoknak, amelyek 1920 és 1990 között t örténtek. Azt hittük, a rendszerváltozások után, az euroatlanti integráció kiteljesedését követően mindez megszűnik. Nem így történt. 1991 és 2001 között több mint 300 ezerrel csökkent az elcsatolt területeken élő magyarok száma. A harmadik évezred első év tizede sem hozott változást, ez a tendencia folytatódott, a pontos adatok még nem ismeretesek. A fenti állítás másik igazolásául a szomszédos országok elmúlt években folytatott kisebbségpolitikájának elemzése szolgál. Általánosságban megállapítható: a több ségi nemzeteknek csak addig van szükségük a magyarokra, amíg a belpolitikában olcsó ígérgetésekkel koalíciós partnernek megnyerik, vagy külpolitikai megfontolásokból jó bizonyítványt akarnak felmutatni a nemzetközi közösségek felé. (16.20) Amint nincs ráju k szükségük, ejtik őket, és az ígéreteket azonnal visszavonják. A kis lépések politikája tehát nem hozott semmi érdemleges eredményt, a külhoni magyarság porlik, mint a szikla. Mi a megmaradás feltétele? Az anyanyelv korlátlan használata az élet minden ter ületén a születéstől a halálig, a nemzeti kultúra ápolásának és gyakorlásának joga külső feltételek nélkül, egyenrangú állampolgárság az adott országban, pénzügyi és gazdasági függetlenség. Európai uniós szóhasználattal: a szubszidiaritás elvének a biztosí tása. Miután egyik szomszédos országban sem ismerik el az ott élő magyar nemzeti közösségeket államalkotó tényezőnek, tehát nem egyenrangú állampolgárok, ezért csak a tényleges és teljes körű autonómia biztosíthatja a szülőföldön boldogulásukat és fennmara dásukat. Tényleges, tehát nem olyan, mint Petru Groza korában a Magyar Autonóm Tartomány Erdélyben. Teljes körű, vagyis személyi elvű, kulturális és területi autonómia valamelyik formája vagy ezek kombinációja. Csak ezáltal biztosítható ugyanis az önrendel kezés a szórványban és a tömbben élőknek egyaránt. Kérdés: milyen alapon adható meg ez a jog a kisebbségben élőknek? A Lajtától nyugatra és a Kárpátokról északra számos helyen megoldották az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetét személyi elvű, kulturális v agy területi autonómia biztosításával. Világossá kell tenni, hogy az őshonos magyar nemzeti közösségeknek is alanyi jogon jár az önrendelkezés az utódállamokban. Születésük helye adja meg ezt a jogot. Ott születtek, ahol őseik éltek és alkottak évszázadoko n át. Falvakat, városokat építettek, gazdag kultúrát teremtettek, és vérükkel védték azt a földet, ahol ma is élnek. Joguk van tehát a nemzeti identitásuk megmaradásával, megtartásával szülőföldjükön teljes életet élni. Ezt a jogot számos európai irányelv, Európa tanácsi ajánlás és a volt szovjet érdekszférán kívüli területeken kialakult gyakorlat igazolja. Ezért kell és ezért jár az autonómia az elszakított nemzetrészeknek. Ennek biztosításához kérem tisztelt képviselőtársaim hozzájárulását, mindenki a mag a területén, mindenki a maga lehetősége szerint. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Államtitkár úr jelzi, hogy kíván reagálni az elhangzottakra. DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazság ügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Magyarország új alaptörvénye egyértelművé teszi a mindenkori magyar kormányzatnak a feladatát, hiszen annak keretében, hogy felelősséget visel a mindenkori Magyarország, a mindenkori magyar kormány a határon túl élő magyarokért, ezen túlmenően támogatnia kell az ő közösségi, helyi autonómiatörekvéseiket is, az önrendelkezési jognak ezt a fajta biztosítását a magyar alaptörvény írja
