Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 12 (252. szám) - Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő határozathozatala - A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
216 megsérti, de viszont a megsértett kötelezettség súlya nem indokolja egyéb törvényességi felügyeleti eszköz alka lmazását, abban az esetben bírság szabható ki. Ezt azért érzem túl tágnak, hiszen itt például az érintett megfogalmazás, ezt én értem, hogy mire próbál vonatkozni, de akkor soroljuk fel, hogy kik lehetnek azok az érintettek. A jegyző? A polgármester? A kép viselőtestület? Az önkormányzat? Tehát ennél azért egy pontosabb meghatározásra lenne szükség a bírságolásnál, arról nem is beszélve, hogy nagyon jó lenne, ha bekerülne - és erre egy módosító javaslatot is be fogok terjeszteni , hogy az ismételt törvénys értés a kormányhivatal felhívása után történjen meg, és a bírságolás ezen alapulhasson. Lévén, hogyha ez nincs benne, akkor ad absurdum az a lehetőség is fennállhat, hogy visszamenőlegesen észlelve, a kormányhivatal észleli, hogy mondjuk, egyébként jó szán dékkal elkövettek egy apróbb törvénysértést, esetleg hónapról hónapra visszamenőleg, akkor ugye, ez egy ismételten bekövetkező törvénysértés és már rögtön bírságolhat, ahelyett, hogy ebben az esetben felhívással vagy kötelezővé tennénk a felhívást, és ezek után, hogyha továbbra is megvan az a törvénysértő gyakorlat, akkor teljes joggal érthető, hogy ott valamiféle rosszhiszemű szándék vagy a butaságnak oly magas foka áll fenn, hogy a bírság kiszabása indokolt lehet. Itt az 5. §hoz készült részletes indokol ás tartalmazza azt a kitételt, hogy ha ezek csekély jogsértések, amelyek a bírságot megalapozzák, azért kell ezeket bírsággal szankcionálni, mert egyéb más eszközök alkalmazása aránytalanul megnehezítené a helyi önkormányzat működését. Ezt ezen tudom értel mezni, mert mondjuk, egy felhívás, egy törvényességi felhívás nem hiszem, hogy aránytalanul megnehezítené a működést, illetve, hogyha oly súlyú a törvénysértés, akkor az, hogy mondjuk, az Alkotmánybírósághoz fordul a felelős miniszteren keresztül a kormány hivatal, ez sem tekinthető aránytalan megnehezítésnek, hiszen amíg ebben döntés nem születik, addig ugye alkalmazható az adott rendelet, tehát ezt a megfogalmazást igazából nem értem. De visszatérve a bírságra és annak összegére, mindenképpen elmondható az is, hogy a bírság - és itt a 38 ezer forinttól 386 ezer forintig terjedő bírságösszeg - bizonyos szempontból kevés, más szempontból meg sok. Tehát egyrészről persze a kistelepülések mondhatják azt, hogy ez őket akár el is lehetetlenítheti, más esetben vis zont a nagyobb, a több tízezres településeknél viszont hiába lehet ezt többször kiszabni, lehet, hogy az adott jogsértő önkormányzat a bírságolás ellenére fenntartja a jogsértő gyakorlatát. Tehát nekem tulajdonképpen nem volt teljesen egyértelmű, hogy ez v alóban egyfajta felügyeleti eszközként alkalmazandó a jövőben, vagy egyfajta pénzbeszedési eljárásként is, hiszen amit gyakran és viszonylag alacsonyabb összegben lehet kiszabni, azt valószínűleg ki is fogják szabni, és egyébként ebből nagyon jó bevételeke t is szerezhet a kormányhivatal. Természetesen ezt a szemléletet is el kellene kerülni, de nyilván ezeket csak a jövő és a tapasztalatok fogják meghatározni, hogy mely irányba indul el a bírságolási gyakorlat. Mindent összevetve tehát úgy gondolom, hogy a törvényjavaslatnak vannak előremutató elemei. Én üdvözölni tudom azt, hogy törvényességi ellenőrzés és a törvényességi felügyelet alatt állnak az önkormányzatok. Nagyon bízom benne, hogy ez egyébként pártállástól függetlenül meg fog történni, a kormányhiva talok és a felelős miniszterek valóban úgy fognak fellépni, hogy a visszaéléseket próbálják visszaszorítani, de nagyon kérem a kormányzatot és a kormány jelen lévő képviselőit, hogy ennél az e) pontnál, a kiterjesztő pontnál, hogy mely esetekben lehet bírs ágot kiszabni, fogadják el azt a módosító javaslatot, vagy tegyenek javaslatot egy olyan módosításra, hogy az konkrétabban kerüljön meghatározásra mind az alanyi kör tekintetében, mind arra vonatkozóan, hogy egy előzetes felhívásnak meg kell előznie ezt a bírságolást, vagy adott esetben, hogyha ez nem cél, akkor az államtitkár asszony erre reagáljon, hogy céle az, hogy egy előzetes felhívás történjen a bírságolás előtt vagy nem, mert hogyha önöknek is az a céljuk, hogy feltétlenül a törvényesség álljon hel yre, és ne csak a bírságolási szemlélet uralkodjon el, akkor mindenképpen ezt az eszközt be kellene vezetni. Nagyon bízom benne, hogy ebbe az irányba fognak elindulni. Természetesen ezekkel a kiegészítésekkel, azt kell mondanom, nagyon bízom benne, hogy a törvény bizonyos részei előremutatóak lesznek, hozzátéve, hogy nem mentem bele abba a vitába, ami itt előttem zajlott, hogy az egész önkormányzati rendszer átalakítása, a járási hivatalok és minden
