Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 26 (265. szám) - A Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
2057 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szigorúan maradva a tárgynál, mégis az általános vita kereteit kihasználva, szeretn ém felvázolni azokat a jobbító megoldási javaslatainkat, amelyek teljessé tehetik ezt az előterjesztést a Nemzeti Eszközkezelő kapcsán, amely ugyebár eddig nemhogy kiteljesedni nem tudott, de még alapfunkcióját sem látja el. Nem titkoltan arra szeretném pr ovokálni államtitkár asszonyt, hogy érdemi válaszokkal lásson el bennünket, hiszen egy ilyen vita nem lenne szabad hogy arról szóljon, hogy kétperces csatát folytat egymással két ellenzéki párt, miközben a kormányzóerők képviselői, akik a szükséges informá ciótömeg birtokában vannak, nagyon ritkán reagálnak, és csak, ha nem is törpe minoritású kérdéseknek tekinthető dolgokban, de mindenképp lényegi kérdésekben nem reagálnak a felvetéseinkre. Hogy honnan indult az egész problémakör? Tudvalevő, hogy a devizahi telezés krízise, egyáltalán az első devizaalapú hitelkonstrukció az ezredforduló környékén jelent meg, amelyet aztán követett egy ősbűn, 2001ben vált lehetővé a szerződések egyoldalú módosítása, azóta is megmagyarázhatatlan és megmagyarázatlan módon. Ugye , tudjuk, hogy kik voltak akkor kormányon, éppen ezért érthetetlen, hogy miért következhetett be az a lépés, amely gyakorlatilag kiszabadította a szellemet a palackból. Az igazi katasztrófa pedig akkor következett be, amikor a magukat szocialistának nevező k kormányzatai egyrészt a támogatott forinthiteleket és a lakáscélú támogatás rendszerét részlegesen vagy teljesen kivezették, és teljesen mindegy, hogy ezt költségvetési indokokból vagy más okokból tették, ez minket nagyon nem érdekel, pontosan azért nem érdekel, mert az olyan befektetés, aminek az áldásai a magyar gazdaságban pörögnek, cirkulálnak, tehát nem azt mondom, hogy mindegy, hogy mennyibe kerül, de mindenképp szükségszerű és érdemes befektetésekről van szó. Majd pedig elkövetkezett 20062007 idős zaka, amikor meglepő, vérlázító, arcátlan és visszataszító módon az IMF és a Világbank szakértői, akiket nem lehet a magyarok szeretetével megvádolni, kiabáltak a leghangosabban arról, hogy baj lesz a devizahitelezésből. Mi történt eközben Magyarországon? Az akkori kormány csendben volt, éppen azzal volt elfoglalva, hogy kilövesse a tüntetők szemét, a jogosan utcára vonulók szemét. Mit csináltak az akkori hivatalos szervek? A PSZÁF, bár halkan szólt, mégsem ért el a hangja semerre. A fogyasztóvédelem egész rendszere csendben volt. És az akkori ellenzék részéről sem találjuk sajnálatosan azokat a kemény határozati javaslatokat, módosító indítványokat, felszólalásokat és kiállásokat, amelyeket egyébként a Jobbik most tanúsít ellenzékben. Tehát bizonyítjuk azt, hogy igenis lehet ellenzékből tematizálni és lehet felhívni a közvélemény figyelmét egy ennyire fontos kérdésre. Mi következett abban a két kormányzati ciklusban, főleg a másodikban, 20062007 magasságában? A kormá ny cinkos csendben nem vett tudomást a problémáról, pedig még a külföldi gyarmatosítók is szóltak, hogy ebből baj lehet, az ő gyarmatosítóik, eközben az ellenzék csendben volt, és előállt egy olyan helyzet, hogy felszaporodott a hitelállomány. 20002010 kö zött a huszonegyszeresére növekedett a lakáshitelállomány. És el kell mondanunk azt is, hogy nem állt meg ez a folyamat, 2010 óta megduplázódott a bukott hitelek állománya, 350400 milliárd forintról van szó. Igaz, hogy ennek több mint fele forintalapú, d e most már egy olyan súlyos krízisben vagyunk, ahol a forinthiteleseket is ide kell sorolni és a közműcégek áldozatait is ide kell sorolni. Ha összeadjuk az érintett áldozatok tömegét, egy milliós számot kapunk, és rögtön rájöhetnek arra, hogy miért nem mű ködik a magyar gazdaság. Azért nem működik a magyar gazdaság, mert zaklató, behajtó, végrehajtó cégek számára fizetünk, azok közvetítik ezeket az összegeket jellemzően külföldi hátterű bankoknak, pénzintézeteknek, és nem támaszt senki megrendelést a magyar kis- és középvállalkozónak. Erre jött az a megoldásinak javasolt csomag, amiről az ócsai lakóparkra kitérve nem is kell beszélnünk, ez az állatorvosi lova, de mégiscsak a Nemzeti Eszközkezelő volt azon tétele, amelyet a legnehezebb helyzetben lévő adósokn ak javasoltak.
