Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 26 (265. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
1982 százalékponttal csökkentették az áfakulcsot, a számítások azt mutatják, és ez a Magyar Nemzeti Bank számítása, hogy a fogyasztói árak csökkentésében mindössze 1 százalékpontnyit jelentett. (Dr. Szakács Imre: Májusb an visszaemelték.) És utána persze vissza is emelték a választások után, ami, úgy gondolom, politikailag is eléggé kérdéses, hogy milyen lépés volt. De szakmailag és hatását tekintve, gazdaságilag a hatása jelentéktelen volt, gyakorlatilag nem jutott el a fogyasztókig. Helyette az élelmiszerlánc különböző szereplőinél maradt. Úgy gondolom, hogy nem ez az igazi segítség. Az a segítség, ha valóban tehercsökkenést tudunk elérni a lakossági költségeknél, és a rezsicsökkentés politikája ebbe az irányba vezet. Kö szönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Apáti István jobbikos képviselő úr: “Mikor akarják teljessé tenni a rezsicsökkentés t?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. (9.10) DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Túlzás nélkül állítható, hogy ma Magyarországon milliós tömegek élnek nem a létminimum, hanem a biológiai mini mum szintje alatt. Ez azt jelenti, hogy családok százezreinek nem jut tej, tejtermék, hús, zöldség, gyümölcs, de sokszor már kenyér és pékáru sem megfelelő mennyiségben és minőségben az asztalra. Sajnálatos, hogy ez a helyzet már nemcsak a munkanélküliségg el sújtott családokat jellemzi, hanem jellemző azokra a családokra is, ahol még legalább egy, esetleg szerencsésebb esetben két kereső is van, ugyanis az elmúlt 23 év döntő többsége elhozta a magyaroknak a skandináv adórendszert, a nyugateurópai árakat és az albán fizetéseket. Ezen az elmúlt három évben csak annyit tudtak változtatni, hogy a magas jövedelműeket előnyösebb helyzetbe hozták, a szegényebbeket pedig még nagyobb szegénységbe taszították az igazságtalan egykulcsos adórendszer révén. Amire az emb erek, még ott is, ahol dolgoznak, és valamennyi jövedelemre szert tesznek, kifizetik a devizaalapú törlesztőrészleteket, kifizetik a fűtés, a világítás, víz, szennyvíz, szemétszállítás díját és egyéb rezsiköltségeket, sok esetben egy négytagú családnak már legfeljebb 2030 ezer forintja vagy még ettől is kevesebb összeg, alacsonyabb marad a megélhetésre, s akkor a ruházkodásról még nem is beszéltünk. Erre szoktam én azt mondani, nagy tisztelője vagyok mindenfajta művészetnek, festészetnek, szobrászatnak, de ez az igazi művészet: Magyarországon egy négytagú családnak 2030 ezer forintból egyhavi élelmezést megoldani. (Folyamatos zaj.) Ráadásul vannak bizonyos szimbolikus akciók, ilyen például a Hegedűs Zsuzsaféle akció, amely nagyon kedves, aranyos, csak az a helyzet, hogy a megcélzott csoport vagy a célcsoport nagy része a természetben juttatott különböző háziszárnyasokon, illetőleg malacokon rögtön túl is adott, tehát nem érte el a kívánt célt, pedig egy nagyon fontos problémára világított rá: Magyarországo n az embereket leszoktatták a háztáji termelésről. (Az elnök csenget.) Úgy áll a helyzet ma Magyarországon, akár még az északi és a keleti megyék falvaiban is, hogy ha egy vagy két hétre a nagy áruházak bezárnának, bizony az emberek a tömeges éhhalál szélé re sodródnának, ugyanis nincs semmifajta, még legkisebb háztáji termelés sem, természetben sincs már semmilyen tartaléka a családok döntő többségének. Épp ezért, ezt a helyzetet érzékelve nyújtottuk be tavaly novemberben az alapvető élelmiszerek áfacsökken tésére vonatkozó javaslatunkat, amely azt hivatott megcélozni, hogy a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkenjen le az alapvető élelmiszerek áfatartalma, ugyanis az előbbieken túl még az is fokozta, rontotta a helyzetet, hogy csak az elmúlt évben leg alább 1520 százalékos, de mindenképpen két számjegyű áremelkedés volt az alapvető élelmiszerek terén. Ez a 22 százalékos csökkentés tulajdonképpen csak az elmúlt egymásfél év áremelkedésének kompenzálására lenne
