Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 25 (264. szám) - A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat zárószavazása - Az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
1944 mellett a záró javaslat mellett szeretnék lobbizni, amel yet én nyújtottam be. Az a szerencsém, hogy nagyjából ugyanazzal a szöveggel benyújtotta a kormány is, tehát így elég valószínű, hogy elfogadásra kerül. Hogy ez miért történt, nem mindenki tudja. Ebbe a lopakodó földtörvénymódosításba bekerült megint egy elem, amely arról szólt, hogy a korábban megkötött határozott idejű földbérleti szerződéseket egyoldalúan felmondhatják abban az esetben, ha új tulajdonosa lesz a földnek. Az eredeti javaslat úgy szólt, hogy hatvan napon belül és az üzleti év végével lehet felmondani. Úgy látszik, hogy sikerült elfogadtatni a kormánnyal, remélem, a kormánypárti többséggel is, hogy ez nagyon sok esetben rettentő nehéz helyzetbe hozná különösen a kisgazdaságokat. Ugyanis egy 5060 hektáros gazdaságnál, ha például a területéne k a felét bérli, olyan zsarolási pozícióba kerülhetne az új tulajdonos, amihez nem kell öröklés vagy értékesítés - a mostani illetékszabályok szerint családon belül bármikor illetékmentesen átírható a földtulajdon , hogy teljesíthetetlen bérleti díjat kér nének, és egyszerűen megzsarolnák a termelőket. Tehát még egyszer hangsúlyozom: nem a nagy, nagyobb területekkel rendelkezők vagy bérlők kerülnének lehetetlen helyzetbe. Nyilván ott sem lenne mindegy, hogy néhány 102050100 hektárt elvesznek, hanem inkáb b a kisebb termelőknél. Akkor is jeleztem a vitában, hogy ez rettentő jogbizonytalanságot eredményez, ezért ezzel valamit kezdeni kell. A mezőgazdasági bizottság benyújtott egy javaslatot, amelyben már valamit finomított az ügyön, mert azt mondta, hogy nyi latkozni kell az új tulajdonosnak, hogy öt évig nem adja el a földet, abban az esetben felmondhatja a bérletet, és ő maga használja, illetve hasznosítja. Ezzel megint nem tettek semmit, mert a hasznosítás ugyanúgy bérbe adást is jelenthet. Ezt a hasznosítá s szót vette ki most a kormány a zárószavazás előtti módosító javaslattal. Ez nem azt jelenti, hogy ez a törvénymódosítás így teljesen rendben van, mert nekem továbbra is az a véleményem, hogy határozott idejű bérleti szerződésekbe így belenyúlkálni nagyonnagyon komoly finanszírozási és hitelezési problémákhoz vezethet. De ez már legalább addig eljutott, hogy innentől kezdve kötelezik az új tulajdonost, hogy ő maga használja a földet, ami nyilván egy elég erős fék. Sőt, a kormány módosító javaslatában, és ezért javasoltam, hogy azt is támogassuk, benn van egy világos eljárásrend, hogy mi az eljárás módja, és hogy van a bírósági eljárás indítása ebben az ügyben. Azért óvatosságra inteném magunkat, mert nagyon sok per lehet még ennek ellenére is ebből a helyz etből, hiszen vannak olyan különleges támogatási formák, mint az agrárkörnyezetgazdálkodás többek között, ahol akár egy hektár terület kivétele egy nagyobb egységből is eredményezheti, hogy 34 évre visszamenőleg vissza kell fizetni hektáronként akár száz ezer forintos nagyságrendű támogatást is. Tehát összességében a zárószavazásnál tartózkodni fogunk, hiszen sok problémát látunk még ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, de ezt a zárószavazás előtti módosító javaslatot, akár a szocialista módosító javas latot, vagy a kormányét is támogatni javaslom. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Magyar Zoltánnak, a Jobbik képviselőjének. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr, amikor ezzel vagy hasonló címmel érkezik elénk egy javaslat, mindig bizakodva kezdem olvasni, hiszen rengeteg olyan kérdéskör merül fel a Házban és Házon kívül is szakmai szervezeteknél, ami alapj án lehetne és kellene a kormánynak lépnie az egyes agrártárgyú törvények módosítása tárgyában. Minthogy egy salátatörvényről van szó, számtalan olyan intézkedés beleférne, ami érdemi lenne. Ennek ellenére sajnos megint csak nyelvhelyességi témakörökben, ko rábbi jogalkotási bakiknak a kijavításával kapcsolatban és saját életszerűtlen javaslataiknak a jobbá tételével kapcsolatban került elénk ez a javaslat. Pedig, ahogy mondtam már, ezen a címen sokkal jobb és hasznosabb, a magyar vidék
