Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - A 2009-2010. évi Nemzeti Éghajlatváltozási Programról szóló jelentés, valamint a 2009-2010. évi Nemzeti Éghajlatváltozási Programról szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (Jakab István): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1850 Azt látom, hogy ez a fajta kettősség, ez a fajta disz krepanciára való hajlam igazából tükröződik magának a programnak a tartalmán is, ugyanis arról beszél, arra tesz kísérletet, hogy megpróbálja ábrázolni, megpróbálja bemutatni azokat az eredményeket, amit egy nemzeti éghajlatváltozási programnak fel kell t udni mutatnia. Ezek az eredmények - ahogy elhangzott már korábban is - igazából nem célzottan egy éghajlatváltozási programra vonatkozó pályáztatási, beruházási, fejlesztési lehetőségeknek az összegzései és az abból kijövő adatokat tartalmazzák, hanem ez sok egyéb más olyan fejlesztésnek, olyan beruházásnak a hozzáadott, hozzájáruló eredményeiből származó statisztikai adatok igen pontos összesítése, ami talán véleményem szerint nem biztos, hogy önmagában a nemzeti éghajlatváltozási program megvalósításábó l származik. Ezt nem a jelentés készítőjének a hibájaként kell felrónunk, félreértés ne essék, hanem az előbb elmondott, elég érdekes módon kialakult, az adott témakörben - fenntartható fejlődés stratégia, energiastratégia, nemzeti éghajlatváltozási strat égia - eltérő időpontban történő, nem igazán egymásra épülő elfogadási rendszerében találhatóak ezek az okok. Ettől függetlenül, ahogy előttem is többen elmondták, ez egy nagyon fontos dokumentum lesz és lehet a későbbiekben, amikor már az ismert fenntarth ató fejlődés stratégia, az ismert energiastratégia alapján és arra figyelemmel, az abban megfogalmazott célokra figyelemmel is újra kell gondolnunk a nemzeti éghajlatváltozási stratégiánkat. Újra kell megerősítenünk, kimondanunk, azonosítanunk azokat az e szközöket, amelyekkel remélhetőleg sikerül elérnünk azokat a célokat, amelyek az éghajlatváltozás felgyorsulását egy kicsit csökkentik, és sikerül elérnünk azokat az európai uniós szervezetek által is és általunk is elfogadott célokat, mely szerint, mondju k, 2020ig sikerül az üvegházhatású gázok kibocsátását 20 százalékkal csökkenteni, illetőleg azt a nagy célt is tudjuk teljesíteni, hogy 2050ig nem fog jobban növekedni az éghajlat átlaghőmérséklete 2 Celsiusfoknál. Ehhez viszont az üvegházhatású gázok k ibocsátásának olyan csökkentése kell, amelynek az alapjait szerintem a nemzeti fenntartható fejlődés stratégia, az energiastratégia és az átdolgozott nemzeti éghajlatváltozási stratégia is majdan meg fogja adni, illetve biztosítani tudja. Annyit még a pro gramról, hogy mindezek mellett azt kell róla elmondanom, hogy figyelemmel van már arra is, kifejti azt, hogy a nemzeti éghajlatváltozási stratégia felülvizsgálata szükséges és elengedhetetlen lesz a jövőben, mert ebben az új stratégiában már figyelembe ke ll venni azokat a követelményeket, amit az EU dekarbonizációs útiterve, az alkalmazkodási fehér könyve előír, tartalmaz. Felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy milyen módon tudnak a közös célhoz hozzájárulni, mert ezen dolgozik az Európai Unió és ezen kell hogy dolgozzunk mi is. Mindenki látja, hogy a jelenlegi elképzelések nem alkalmasak arra, hogy 50 százalékkal csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050ig, amely időpontra, azért hozzá kell tennünk, hogy egy globális cél az 50 százalék. Az Európai Unió ezen belül az üvegházhatású gázok kibocsátásának 89 százalékos csökkentésére kell hogy kötelezettséget vállaljon, kell hogy ilyen eredményt elérjen, és úgy gondolom, hogy a magyar helyzetben is valahogy újra kell értékelnünk ezeket a célokat, mert az idő azért egy olyan dolog, amit nem lehet megvásárolni. (0.40) Az idő előbbutóbb el fog múlni, és ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanak, már most meg kell alapoznunk a szükséges intézkedésekkel a célok elérésének a lehetőségét. A stratégia egyé bként nagyon szépen kitér arra az elhanyagolhatatlan tényre, hogy a 2050es célhoz már most kell intézkedéseket tenni. Mik azok az intézkedések, amiket a program is tartalmaz? Ha megnézzük az adatokat, azt láthatjuk, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása Magyarországon az elmúlt tíz évben folyamatos csökkenést mutat. De még mielőtt ennek nagyon örülnénk, hozzá kell tenni, hogy ennek a csökkenésnek az alapvető oka nézetem szerint elsősorban az, hogy a gazdasági életünkben erős visszaesés mutatkozik, azt le het mondani, hogy az energiaimportunk növekedett, ab ovo következik ebből, hogy az energiaszektorból származó kibocsátás csökkenni fog. Tehát ha a jövőre nézve igazából azt gondoljuk, hogy egy prosperáló magyar gazdaság - ami a reményünk és a célunk - fog
