Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - A 2009-2010. évi Nemzeti Éghajlatváltozási Programról szóló jelentés, valamint a 2009-2010. évi Nemzeti Éghajlatváltozási Programról szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SCHMIDT CSABA, a fenntartható fejlődés bizottságának előadója, a napirendi pont előadója:
1847 az egyes szélsőséges időjárási jelenségek erősödése, hazánkban az átlaghőmérséklet emelkedése mellett a következő évtizedekre az éves csa padék átlagos mennyiségének csökkenése és a csapadékeloszlás átrendeződése várható - több csapadék télen, kevesebb nyáron , továbbá a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedése. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezeket a gondolat okat még a hétvégi események előtt írtam le. A mostani hétvége kifejezetten rávilágít arra, hogy milyen szélsőséges időjárási események várhatóak, és hogy a téli időszakra vonatkozóan valóban milyen jelentős csapadékátrendeződés várható az elmúlt évtizedek vagy évszázadok csapadékeloszlásához képest. Az ENSZ kutatásai alapján a klímaváltozás az élővilág fajgazdagságára gyakorolt hatására szempontjából Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa. Mindezek következtében egyre jobban veszélybe kerülnek természeti értékeink, vizeink, erdőink, mezőgazdaságunk, építményeink, lakókörnyezetünk, a lakosság egészsége és életminősége. Az elmúlt évtizedekben az éghajlat az elmúlt 650 ezer évben nem tapasztalt ütemben melegszik, amely összefügg az iparosodás követ keztében, közvetve az ember által széndioxid levegőbe juttatásával. Az általánosan elfogadott tudományos álláspont szerint az utolsó pillanatban vagyunk a veszélyes éghajlatváltozás elkerüléséhez, ahhoz, hogy a földi átlaghőmérséklet 2 fokot meghaladó eme lkedését elkerülhessük. Tudományos közösség megállapítása szerint a XX. század második felében végbement mintegy fél Celsiusfokos melegedés nagy valószínűség szerint emberi eredetű, és gyakorlatilag kizárható, hogy ezt a környezetünk állapotában végbement természeti eredetű ingadozás okozza. Tehát mi okozzuk, így mi tehetünk ellene. A nemzeti éghajlatváltozási stratégia Magyarország középtávú klímapolitikájának három fő cselekvési irányát jelöli ki. Az uniós és nemzetközi követelményeknek megfelelően inté zkedéseket irányoz elő az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentésére és növekedésének megelőzése érdekében. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt kell megvalósítani. A már el kerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai és társadalmigazdasági hatásai elleni védekezésnek, az éghajlatváltozás követelményeihez való alkalmazkodóképesség javításának legfontosabb elemeit tartalmazza, valamint az éghajlatváltozás társadalmi t udatosítását és a klímatudatosság erősítését. A nemzeti éghajlatváltozási stratégiában foglalt célkitűzéseket a korábbi rendelkezések alapján a kétévenként kidolgozásra kerülő programok válnak hivatottak megvalósítani. A 2008ban elfogadott program illesz kedik a kormány által 2007ben elfogadott nemzeti fenntartható fejlődés stratégiához. Az első éghajlatváltozási program a 20092010es évekre vonatkozóan készült el, amelyet a kormány határozattal el is fogadott. 2012 tavaszán nyújtotta be a kormányzat a 20092010. évi nemzeti éghajlatváltozási programról szóló jelentést, amelyet az oktatási, tudományos és kutatási bizottság, a gazdasági és informatikai bizottság, a mezőgazdasági bizottság és a fenntartható fejlődés bizottsága egyhangúlag általános vitára ajánlott. A nemzeti éghajlatváltozási program végrehajtásáról szól tehát az Országgyűlés mind az öt illetékes bizottsága által 2012 nyarán elfogadott dokumentum. Mindezek alapján nyújtotta be a fenntartható fejlődés bizottsága mint első helyen kijelölt b izottság a 20092010. évi nemzeti éghajlatváltozási programról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatot H/7619. számon, amelyben arra kérjük önöket, képviselőtársaim, hogy a jelentést az Országgyűlés bizottságaihoz hasonlóan fogadják el. B ár a 2008ban elfogadott stratégia úgy rendelkezik, hogy a konkrét intézkedéscsomagokat és tervezési és helyzetkezelési teendőket a nemzeti éghajlatváltozási programok fogják tartalmazni, azóta a törvények változtattak ezen, és azt javasolják, hogy a mini szter az éghajlatváltozási stratégiák elfogadását követően annak végrehajtásáról szükség szerint, de legalább háromévente számoljon be a kormánynak, valamint az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező szakbizottságainak.
