Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BANA TIBOR (Jobbik):
1819 m egteremtésének irányában tett újabb lépéseket tartalmaz, mindamellett pedig az Országgyűlés döntési jogkörét is jelentős mértékben csorbítja. Én is szeretnék emlékeztetni arra, vagy szeretném emlékeztetni arra az itt ülő képviselőtá rsaimat, hogy annak idején a költségvetési paktum vonatkozásában 2011. december 12én Orbán Viktor miniszterelnök úr még komoly fenntartásainak adott hangot, s akkor úgy fogalmazott, hogy megfontolandó lenne a brit álláspont támogatása. Azóta tudjuk azt, h ogy Csehország nemcsak megfontolta a brit álláspontot, hanem maga is úgy döntött, hogy kimarad ebből a paktumból. Mi a magunk részéről tavaly a Magyarország általi aláírásról szóló határozati javaslat vitájában már hangot adtunk annak az álláspontunknak, h ogy ebben az esetben még a legnagyobb jóindulattal is legfeljebb utólagos pecsétrátételről beszélhetünk, hiszen már annak idején a miniszterelnök úr azt mondta, hogy a magyar álláspont kialakítását a parlamenti vitától és a parlamenti döntéstől teszi függő vé. Ez mégsem így történt. Másfél hónappal azután, hogy elmondta a már említett beszédét itt a parlamentben, 2012. január 30án rábólintott arra, hogy Magyarország elfogadja ezt a paktumot, akkor már nem hangoztatta a fenntartásait. Az persze igaz, hogy az aláírásra valóban csak a határozati javaslat elfogadását követően került sor, de előtte a kormány és a miniszterelnök úr már teljesen egyértelművé tette azt, hogy mi is az álláspontja ebben a témakörben, ami azért meglehetősen elgondolkodtató és meglepő v olt annak tükrében, hogy azt megelőzően teljesen más irányban fogalmazta meg Orbán Viktor ezzel kapcsolatban a véleményét. Olvashatjuk persze itt az általános indokolásban, és hallhatjuk kormánypárti oldalról, hogy a szerződés ratifikációja azért szükséges , hogy a szerződésből eredő jogosultságok, vagyis az eurózóna állam- és kormányfői szintű találkozóin való részvétel és az euróövezeti csúcstalálkozókról való tájékoztatás megillessék Magyarországot, s elmondhatják azt önök a kormánypárti oldalról, hogy a rendelkezések zömét majd csak akkor kell magunkra nézve alkalmaznunk, hogyha bevezetésre kerül nálunk a fizetőeszköz, és addig csak a 12. cikk (3) és (6) bekezdését kell alkalmaznunk. De azért hadd tegyem fel azt a kérdést tisztelt kormánypárti képviselőtá rsaimnak, a miniszter úrnak vagy éppen Pősze Lajos képviselőtársunknak, aki már nincs itt a teremben, mert racionális felszólalásait követően úgy döntött, hogy itt hagyja az ülést, és nem követi a továbbiakban ezt a vitát, hogy vajon a találkozókon való ré szvétel… - és azért itt mindenképpen meg szeretném említeni azt, hogy vajon Magyarországnak mint nem euróövezeti tagnak, mekkora beleszólása lehet ezeken a találkozókon, illetve emellett a tájékoztatás ére annyit, hogy rábólintsunk egy olyan nemzetközi sz erződésre, és megtegyük ennek a törvényjavaslatnak a kihirdetését, amely gazdasági önállóságunk jelentős mértékű feladását jelenti. Hiszen azt mindannyian tudjuk, hogy a csatlakozási szerződésben annak idején egyértelműen vállaltuk azt, hogy majd bevezetjü k az eurót, és ebből egyenesen következik az, hogy vállaljuk a további rendelkezéseket is, amelyek megjelennek ebben a javaslatban. Való igaz, ezek egyelőre nem vonatkoznak ránk. Ettől függetlenül az ország mozgástere mindenképpen csökkenni fog, és a továb bi rendelkezések is kötelezőek lesznek majd hazánkra nézve, így azok a szankciók is kötelezőek lesznek Magyarország vonatkozásában, amelyek megjelennek a nemzetközi szerződésben, így azután egyértelműen kijelenthető, hogy szuverenitásunk újabb szeletének f eladásával állunk szemben. De ez, azt gondolom, azok után egyáltalán nem meglepő, hogy az elmúlt időszakban az Európai Unió vezetői, valamint a vezető uniós tagállamok első emberei, például Angela Merkel német kancellár már teljesen egyértelműen és kendőze tlenül beszélnek arról, hogy szükséges a politikai unió megteremtése. Egyértelmű, hogy az Európai Egyesült Államok megteremtésének az irányát vette fel egyre nagyobb mértékben az elmúlt évek során az Európai Unió. Ezért mondja azt a Jobbik, hogy nem csak a z Országgyűlésnek kellene vitáznia erről a javaslatról és erről a témakörről, hiszen egy olyan súlyú üggyel állunk szemben, és olyan mértékű központosításokat hajtanak végre, amelyek kapcsán feltétlenül szükséges lenne az emberek véleményének a meghallgatá sa, mivel annak idején, amikor a csatlakozásról döntöttek a magyar
