Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
1810 Az Európai Unió történetének legnagyobb gazdasági és pénzügyi válságán megy keresztül, soha nem látott kockázatnak volt és van kitéve a valutaunió. Az euróövezeti tagállamok állam- és kormányfői 2011. december 9én döntést hoztak arról, hogy az euróövezeten belüli gazdasági unió megerősítéséhez szükséges előírások rögzítésére egy új kormányközi szerződésre kerül sor. Ezt a szerződést tulajdonképpen huszonöt tagállam március 2ai ülésének alkalmával írták alá. (21.30) A szerződés célja a gazdasági és monetáris unió gazdasági pillérének megerősítése, a költségvetési fegyelem szigorítása, a gazdaságpolitikai ko ordináció megerősítése, az euróövezet kormányzásának javítása. (Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A szerződés főbb elemei. A szerződés az eurózóna tagjaira vonatkozóan állapít meg szigorú feltételeket a költségvetési me gállapodás, illetve a gazdaságpolitikai koordináció terén. 1992ben, a maastrichti szerződésnél a GDParányos 3 százalékos államháztartási hiányt már akkor rögzítette, nem véletlen, hogy 2004 óta velünk szemben túlzottdeficiteljárás folyik. A másik ilyen dolog pedig a GDParányos adósságállomány 60 százalékos rögzítése, amely egyrészt javasolja a kormányoknak, hogy a fenti költségvetési szabályokat a tagállamoknak lehetőleg alkotmányaikban kell rögzíteni. Ezt a magyar alkotmány a maga részéről már tulajdon képpen végrehajtotta. A szerződés másik pillérének célja a szorosabb gazdaságpolitikai koordináció, amely biztosítja, hogy az euróövezet gazdasága zökkenőmentesen működjön és a tagállamok gazdaságai között nagyobb összhangot teremtsen. Ezt a célt szem előt t tartva, a tagállamok a kiemelt gazdaságpolitikai területeken szorosabban együttműködnek, a jelentős szerkezeti reformintézkedéseiket előzetesen egyeztetik és megvitatják. Magyarország a szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon sikeresen érvényesítette a sz ámára fontos alapelveket és felvetéseket, tehát erre utalt akkor decemberben miniszterelnök úr, 2011ben, hogy ha teljesülnek azok a kritériumok, amelyeket Magyarország részben az angol felvetésre is, de a saját önös érdekében is oszt, akkor abban az esetb en Magyarország részesévé tud válni ezeknek a szempontoknak. A szerződés az euróövezeten kívüli szerződő felek tekintetében csak az euróövezetbe való belépésük időpontjától kezdve lép hatályba. Ezt miniszter úr is mondta az expozéjában. A szerződés nem hoz létre új kötelezettségeket az adóharmonizáció tekintetében. A nem euróövezeti szerződő felek részt vehetnek az euróövezet állam- és kormányfőinek a versenyképességgel, az euróövezet működésével és a szerződés végrehajtásával kapcsolatos csúcstalálkozóin. Tehát ez egy nagyon fontos kérdés, hogy megkapjuk a jelentéseket, vagy pedig részesei vagyunk, beleszólhatunk magának a csúcstalálkozónak a menetébe, és az ott foglalt álláspontokba. Hatálybalépésétől számított legfeljebb öt éven belül kezdeményezni kell a szerződés beemelését az uniós alapszerződésekbe, ami azt jelenti, hogy öt éven belül az Európai Unió működéséről szóló szerződést módosítani kell. De aki visszaemlékszik az elmúlt időszak európai uniós szerződéseinek a módosítására, ott, ahol minden tagál lamnak azért aránylag egységesen kell állást foglalnia, azt hiszem, nem biztos, hogy ezek az öt éven belüli időpontok tarthatók is lesznek. A későbbi csatlakozásnak nem feltétele a szerződő felek egyhangú támogatása, később is önkéntes alapon lehet csatlak ozni. A szerződés 2013. január 1jén lépett hatályba, azt követően, hogy azt a 12 euróövezeti tagállam ratifikálta. A szerződés összes rendelkezése a hatálybalépésének időpontjától az euróövezet azon tagjaira vonatkozik, akik a szerződést megerősítették. E rre utalt miniszter úr is az expozéjában. Önmagában a szerződés kötelező hatályának elismerése és hatálybalépése nem jelenti azt, hogy az abban foglalt fiskális előírások Magyarországra nézve is kötelezőek lennének. A szerződés értelmében ezek a követelmén yek a nem eurózónatagállamokra csak akkor lesznek irányadóak, ha
