Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1804 magyar érdek is. Az európai közös pénz állapota, ereje döntően határozza meg az európai gazdaság helyzetét, Magyarország pedig - mint tudjuk - része az európai gazdaságnak, ezer szállal kötődik oda, közismert, sokszor elmondjuk, hogy a magyar kivit el több mint 76 százaléka az Európai Unióba irányul. A szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon - és ezt elmondtuk már annak idején is - a magyar érdekeket és általában talán a középeurópai érdekeket, a nem eurózónatagok érdekeit a legfontosabb kérdésekben sikerült érvényesíteni. Csak röviden utalnék arra, hogy a szerződés rendelkezései az euróövezeten kívüli szerződő felek tekintetében csak az euróövezetbe való belépésük időpontjával lépnek majd hatályba, legalábbis fő szabályként. Fontos volt számunkra az is, hogy a szerződés ne hozzon létre semmilyen kötelezettséget, új kötelezettséget az adóharmonizáció tekintetében. Az is fontos volt számunkra, hogy az euróövezeten kívüli szerződő felek megkapják a lehetőséget arra, hogy a tárgyalásokban részt vegyenek, legalábbis azokon a tárgyalásokon, amelyek számukra különösen fontosak. A szerződés 2013. január 1jén hatályba lépett, azt követően, hogy azt 12 euróövezeti tagállam megerősítette. A mai napig egyébként ezt a szerződést 18 tagállam erősítette meg, ezek kö zött öt eurózónán kívüli ország - talán érdemes ezeket felsorolni: Dánia, Litvánia, Lettország, Románia és Lengyelország , négy euróövezeti ország ratifikációja még várat magára, de ez is meg fog történni, ez egyébként a három Beneluxország és Málta. (21 .00) A szerződés rendelkezései az euróövezeten kívüli országokra tehát nem irányadóak, kivéve, ha ők önként nyilatkoznak arról, hogy a szerződés rendelkezéseit, egyes rendelkezéseit - itt a 3. és a 4. címről van szó - magukra nézve kötelezőnek tekintik. Sz eretném itt most még egyszer nyomatékosan hangsúlyozni, hogy a magyar kormány nem kíván ilyen nyilatkozatot tenni, ami azt jelenti, hogy a szerződésnek az a rendelkezése vonatkozik rá, amely szerint a szerződés szabályai akkor lesznek rá nézve irányadók, a lkalmazandók, amikor az eurózóna tagjává válik. Ugyanakkor azok az országok, amelyek megerősítik, ratifikálják a szerződést, de egyébként rájuk nézve a szerződésben foglalt kötelezettségek, miután nem euróövezeti tagok, nem irányadóak, fontos jogosultságok at élveznek. És ez szól mindenekelőtt a ratifikáció, a kihirdetés mellett. Tudniillik azok a tagállamok, amelyek már ratifikálták a szerződést, részt vesznek az eurózónacsúcsokon sorra kerülő vitákban, abban a körben, amelyben a szerződő felek versenyképes ségét, az euróövezet általános felépítésének módosítását és az alapvető szabályainak jövőbeli alakulását tárgyalják meg. Tisztelt Országgyűlés! Továbbra is az a meggyőződésem, hogy ez a szerződés egyszerre szolgálja az eurózóna stabilitását, ha úgy tetszik , Európa érdekeit és Magyarország érdekeit. Ezért támogattuk a szerződést, mert meggyőződésünk, hogy a szerződés összhangban van a magyar célkitűzésekkel és érdekekkel. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszakban az európai integráció kérdéseit illetően is mételten felerősödtek a kormányt támadó kritikus hangok. A szerződés kihirdetése fontos üzenet mindazok számára, akik a magyar kormányt az európai értékek nem kellő figyelembevételével vádolják. A magyar kormány szándéka, hogy aktívan részt vegyen az Unió jövőjének alakításában. Európapolitikánk fontos célja, hogy Magyarország továbbra is az európai integráció centrumához tartozzon. A válság okozta átrendeződésben hazánknak úgy kell fellépnie, hogy minél jobb helyzetből indulhasson a válság elmúltával. A c entrumhoz való tartozás azt is jelenti, hogy hazánk a középeurópai régió részeként új lendületet képes adni az integrációs folyamatnak, miközben határozottan kiáll saját érdekeiért. Ehhez pedig elkötelezettség is szükséges, amely abból a meggyőződésünkből fakad, hogy Magyarország jövője az Európai Unióban van. Tisztelt Országgyűlés! A szerződés kihirdetése jó példája annak, hogy az európai elkötelezettség és a nemzeti érdekérvényesítés egymást erősítik, amelynek révén Magyarorszá g kitart gazdaságpolitikai célkitűzései mellett, ugyanakkor azáltal, hogy részt tud venni az eurózóna
