Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1795 A rendszer az Unión belüli teljes kiépítését követően valóban üzemelhet hatásosan, és valóban föltárhatja a tagországokban az adócsalókat vagy adóelkerülőket, de idehaza eddig egész más volt a helyzet. S még egyszer mondom, a 2007es törvényjavaslat hoz képest azért sok minden változott, de 2007től az eredeti javaslat alapján olyan túl sok eredményt eddig nem tudunk felmutatni. Ilyen értelemben persze fontos, hogy szigorítunk vagy tágítunk a kereteken. Kérdés azonban, és ezzel szinte a napi híreken b elül mindenhol találkozhatunk, hogy mi van az Unió tagállamain kívül, hiszen az “adócsalók” és a hasonló nagyhalak előszeretettel az Unió tagállamain kívül helyezik el vagy rejtegetik a vagyonukat. Az igazi kérdés az, hogy nem az EU ajánlásán belül, az Eur ópai Unió keretein belül hogyan működik ez a rendszer, hanem azokat az európai uniós tagállamokon belüli cégeket, magánszemélyeket, vállalkozásokat hogy tudja kiszűrni ez a rendszer, ha csak a kereteken belül tud működni. No mindegy, erre nyilván azt is mo ndhatnánk, hogy minden törvényjavaslat, minden cél, minden eszköz és minden tervezet annyit ér, ami abból megvalósul. Erre nyilván a jövő fogja megadni a megfelelő választ. Nemzetközi szinten is érdekes példa volt nem is olyan régen - mind a világ, mind a hazai sajtó felkapta , hogy akadtak itthonról is zászlóvivői ennek, például Lázár János személyében, hogy az Amerikai Egyesült Államok olyan irányú igyekezetet mutatott, hogy a Svájcban tartott betéteket feltárja és az offshore pénzeket megadóztassa. Ny ilván ezzel alapesetben mindenki egyet tud érteni, és az érintettek döntő többsége ezt támogatandó intézkedésnek tartja, hiszen valóban adóztassuk meg ezeket az embereket, akiket ki csalóknak nevez, ki ügyes üzletembereknek, teljesen mindegy, a cél támogat andó. A hírek viszont arról már nem szóltak, hogy mindeközben elsősorban az amerikai szigorú intézkedések hatására a svájci bankrendszerrel szemben megrendült a bizalom, és ezzel párhuzamosan csodák csodájára az amerikai egyesült államokbéli Floridában a k orábban Svájcban működő bankrendszerhez kísértetiesen hasonló rendszert hoztak létre, és a jelenlegi becslések szerint - ezeket nyilván nagyon nehéz alátámasztani, hogy valóban így vane, hiszen csak a rendelkezésünkre álló információk alapján tudunk tájék ozódni - már több mint 100 millió amerikai dollár megtakarítás várakozik ilyen offshore rendszerekben. Ez a példa is mutatja, hogy érdemes a hatásellenhatás elv alapján egy előzetes kockázatelemzést készíteni, annak tudatában a vélt vagy valós tapasztala tok alapján dolgozni és a valóságnak megfelelően igazítani a jogszabályi kereteket. Ami esetleg rendvédelmi szempontból érdekes kérdés lehet e javaslat kapcsán, az a tényleges tulajdonos fogalma, ami elhangzott már az előterjesztők részéről is. A mi megíté lésünk szerint ez elég tágra nyitja azt a bizonyos kiskaput, vagy olyan mérlegelési lehetőséget adhat, ami nem biztos, hogy jogi szempontból szerencsés. De bízunk benne, hogy ez a forma nem a hazai közép- és kisvállalkozók körében lehet alkalmas arra, hogy bűnbak szerepet töltsenek be azok, akik esetleg, még egyszer mondom, vélt vagy valós - ne állítsunk előre - okok miatt keveredhetnek ilyen ügyekbe. Ez felveti azt a kérdést, hogy jogi szempontból ez korrekt megfogalmazáse, ami a tényleges tulajdonos szer epét leírja a javaslatban. Szintén kérdéses a hazai ingatlanügyekkel foglalkozó szolgáltatók ügyfélátvilágítási rendszere. Ez véleményünk szerint elsősorban alkotmányossági aggályokat vagy kérdéseket vethet fel, de erről is hallottunk már korábban. A pénz ügyi információs egység működése során adatokat küld több szervnek, szervezetnek, hazainak és külföldinek egyaránt. A tervezet 14. §ában a jogalkotó lehetőséget biztosít ennek a pénzügyi információs egységnek, hogy a NAVnál folyamatban lévő titkos inform ációgyűjtés keretei között rögzített adatokat is közvetlenül megismerje, illetve lehetőséget biztosít arra, hogy a társszervek felé ilyen irányú megkereséssel éljenek, annak ellenére, hogy ennek az intézménynek vagy szervezetnek nyomozóhatósági jogköre nin cs. Ez megint egy olyan érdekes kérdés, hogy bizalmas, adott esetben akár minősített adatokhoz is hozzájuthat, olyan információkat kezelhet és adhat tovább, amire nem biztos, hogy van jogosítványa. Nem szeretnénk az állandó ellenzéki opponensi magatartásba n ragadni, de azért érdemes lenne végiggondolni, hogy helyese ez így.
