Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény és a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vi... - PÁL BÉLA (MSZP):
1778 Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra következik Pál Béla képviselő úr, MSZPképviselőcsoport . Öné a szó, képviselő úr. PÁL BÉLA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én a törvénnyel egy más nézőpontból szeretnék foglalkozni, hiszen azzal, amit Varga László képviselő úr kiváló hozzászólásában elmond ott, teljes mértékben egyetértek, és eléggé alaposan körbejárta ezt a kérdést, az istvánmezei beruházás kérdését. Egyébként sem szokatlan számunkra az, hogy ezzel a beruházással kapcsolatban nagyon gyakran és kapkodóan módosítanak különböző törvényeket ann ak érdekében, hogy mikor mi alól mentesítsék a beruházókat vagy a beruházás megvalósulását annak érdekében, hogy ez mielőbb megtörténhessen. Tehát ezt már megszoktuk, bár az aggályainkat mindig elmondjuk, hogy azt gondoljuk, ebben a jelenlegi helyzetben - még akkor is, ha fontos egy ilyen olimpiai stadion megépítése Magyarország számára - megfontolandó az, hogy erre költsüke ezeket az összegeket vagy másra, mondjuk, a nehezebb helyzetben élők megsegítésére például. De ezzel tovább nem foglalkozom, nem furc sa, hogy itt is most egy törvénymódosításban az istvánmezei beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségeket mentesítik. Inkább arról szólnék, hogy tulajdonképpen ez a törvénymódosító javaslat véleményem szerint egy kicsit olyan, mint egy trójai faló, mert minden ki azt hiszi, hogy az istvánmezei beruházásról szól, és hogy ez mennyire fontos, holott a legfontosabb kérdés ebben az a paragrafus, amely a kultúráért felelős miniszter hatáskörére vonatkozik. A 3. §t idézem: “Ha a kultúráért felelős miniszter megállapít ja, hogy az állami vagyonelem használata vagy hasznosítása nem felel meg a 3. § (3), (4) bekezdésében foglalt követelményeknek, közigazgatási hatósági határozatban kötelezi az állami vagyonelemet használó vagy hasznosító személyt, jogi személyt, illetve jo gi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet arra, hogy a vagyonelemet 30 napon belül az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv birtokába adja.” Ezzel kapcsolatban jogi szakértők szerint is számos aggály merül fel, amelyre ez a törvénymódosítás nem ad választ. Azért teszem fel ezeket a kérdéseket, ha nem is ebben a törvényben, de más módon érdemes lenne ezeket szabályozni. Az első kérdés az, hogy minek alapján dönti el a miniszter, hogy az állami vagyonelem használata nem felel meg a törvénynek. Ennek megítélése véleményünk szerint széles körű kulturális, művészeti, építészeti, műszaki ismereteket igényel, de a törvény itt nem írja elő szakvélemény készítését és azt sem, hogy milyen grémium segít ebben a miniszternek eldönteni, hogy megfelele a vagyonelem használata a törvénynek. Félő, hogy ennek hiányában, mivel ez nincs megfelelően szabályozva, politikai döntés születhet, ami nem mindig megalapozott. A másik ilyen kérdéskör, hogy milyen jogorvoslat van, és vane egyáltalán jogorvoslat a miniszt er döntése ellen. A törvény közigazgatási határozatról beszél, ez esetben szükséges a jogorvoslati rendszer leírása vagy a közigazgatási eljárási törvény alkalmazására való hivatkozás, de ez nincs meg. Az idézett jogszabály, amelyről beszélünk, birtokbaadá sról beszél, ami nem egyértelmű ebben az esetben, hiszen a polgári jog megkülönböztet birtokot és tulajdont. A birtokbaadás után itt milyen jogai, kötelezettségei vannak a szereplőknek például elidegenítés, megterhelés, állagmegóvás, felújítás tekintetében , vagy a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályai irányadók, esetleg kezelői joga lesz? Nem tisztázottak az aktus ingatlannyilvántartási vonatkozásai sem. Birtokbaadás esetén a kártalanítás kérdésköre elkerülhetetlen egy jogállamban. Ezt sem tartalmazza a tö rvénymódosítás, valamint azt a kérdéskört sem, hogy kérhetie a tulajdonos, hogy a birtokbaadás helyett az állam vásárolja meg az adott vagyontárgyat vagy ingatlant. Előfordulhate, hogy állami szerv részére történő birtokbaadás esetén nem érdekelt a tárgy tulajdonjogának fenntartásában, inkább például ellenérték fejében megválna tőle? (19.00)
