Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 12 (252. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
173 Tehát államtitkár úr most világosan és, úgy gondolom, a megfelelő módon reagált, erősen fogalmazva, világosan hozta nyilvánosságra a magyar kormány álláspontját. De azért l ássuk azt is, hogy ez nem volt mindig így. Lássuk azt is, hogy a román fél azzal, hogy egy számára nem tetsző ügyben ilyen határozott eszközökhöz nyúlt, az bizony köszönhető nemcsak az elmúlt 2,5 év, hanem az elmúlt 22 év teljesen téves külpolitikai vonalv ezetésének, amely folyamatosan arról beszélt, és folyamatosan attól félt, hogy jaj, jaj, jaj, nem szabad itt nekünk határozottan megfogalmazni az álláspontunkat, mert akkor azzal majd a külhoni magyar közösségeknek ártunk. Tehát az autonómia ügye is szóba került ezzel kapcsolatban. Ugye, március 10én a Székely Nemzeti Tanács Marosvásárhelyen szervez autonómiatüntetést, és ezzel egy időben, március 15én fél 4től a székelyföldiek társulata a román nagykövetség előtt szintén tüntetést szervez. Én buzdítom a kormánypártokat és a Fidesz képviselőit, hogy ha ennyire egyértelmű az önök részéről a kiállás, akkor jöjjenek el, legyenek önök is ott, hívják fel a híveiket is, hogy jöjjenek el erre a tüntetésre. Ne várjuk ezt az MSZPtől meg az LMPtől, tudjuk, hogy a z ő képviselőik hogyan állnak ehhez a kérdéshez. Az LMP, ugye, román zászlót szeretett volna szolidaritásból kitűzni a XI. kerületi önkormányzatnál, az MSZPs nyilatkozatokat meg hallhattuk az utóbbi időben Szanyi Tibortól vagy akár Gyurcsány Ferenctől is. Hol vannak ma azok a balliberális véleményformálók és véleménydiktátorok, akik “cigány vagyok” meg “zsidó vagyok” táblával a nyakukban rohangáltak szolidaritásuk jeleként? A mai napon, úgy gondolom, minden magyar embernek egy kicsit székelynek kell lennie . (Az elnök csenget.) Emeljük fel a székely lobogót szolidaritásunk jeleként (Suhajda Krisztiánnal felemeli.) , és azt kérem a Ház vezetésétől, hogy ezt a székely lobogót az Országház épületére is tűzzük ki mindaddig, ameddig ez a szimbolikus agresszió a Sz ékelyföldön véget nem ér. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik, szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, hogy a kormány nevében… Igen, Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót . DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az ön felszólalásának az volt a címe, hogy mindnyájan székelyek vagyunk, ezzel is kifejezve szolidar itásunkat az Erdélyben élő magyar nemzettársainkkal. Szerencsére nem csak mi fejeztük ki. Lehet, hogy rosszul mondom a nevét, de Lucian Mandruta, ő egy híres televíziós személyiség Romániában, azt mondta: “Ma én is székely vagyok”. Ott a saját megyéjében a z első székely. Nagyonnagyon jónak tartom, hogy nagyon sokan vannak Romániában, nem magyarok, hanem romániai románok, akik elutasítják a kormánynak és egyes kormányzati politikusoknak ezt a politikáját, amelyik nem hajlandó figyelembe venni azt a soksok százezer magyart, aki ott él, akinek szülei, nagyszülei és dédszülei is ott éltek. De nemcsak ő, hanem mások is megszólaltak a magyarok mellett Románián belül, hogy megvédjék a székely zászló használatát. Volt egy Sabin Gherman nevű kolozsvári publicista, ő azt mondta, hogy a regionális jelképeknek Romániában hagyománya van, így a székely zászlónak is, és hogy milyen szép volt, amikor Victor Ponta miniszterelnök Olténia megye zászlaját saját maga, saját kezűleg tűzte ki egy hegy csúcsára. Ott és akkor a min iszterelnök úr, úgy látszik, hogy ezeknek a regionális jelképeknek, megyei jelképeknek adott lehetőséget, és támogatta volna. (9.10) Szent István intelmeit ismerjük, amelyeket Imre fiához intézett, hogy az egyszokású nemzet gyenge, a sokszokású nemzet erős . Jó lenne, ha ez felismerésre kerülne soksok román politikusban is, és a gyűlölet szítása, a gyűlölet keltése helyett az ott élő és a román állam részét képező, román állampolgárként ott élő, adót fizető, embereket gyógyító, házat építő, termelésben rész t vevő állampolgárokat ugyanúgy igyekezne megbecsülni, és ugyanúgy az ő magyarságukat is tiszteletben
