Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 18 (262. szám) - A szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - PÁL BÉLA (MSZP):
1626 munkavégzés esetén egy szociális szövetkezet egy tagja után csak egyszer vehesse igénybe a kedvezményeket. El kellene kerülni azt a helyzetet, hogy a szociális szövetkezetek újra és újra ugyanazon tagjuk után vegyék igénybe az állami kedvezményeket, t ovábbá azt is, hogy egy tag után több szociális szövetkezet vehesse igénybe az állami kedvezményeket. Tehát ez egy pontosító javaslat, amely arra vonatkozik, hogy ne fordulhasson elő ezen a területen visszaélés. Elmondtuk az általános vita során is, hogy m ivel a törvénymódosító javaslat tartalmaz a felnőttképzésről szóló törvény módosítására is pontokat, javaslatokat, ennek az elhagyását javasoljuk, azért, mert ezt jogtechnikailag is aggályosnak tartjuk, hiszen a felnőttképzésről szóló 2001. évi törvény jel en pillanatban módosítás alatt áll, a parlament előtt lévő módosítás az általános vita szakaszában van, ebből kiindulva indokolatlannak tartjuk, hogy két, egyszerre a parlament előtt lévő törvényjavaslatban módosítsák ugyanazt a jogszabályt. Ez jelentős mé rtékben sérti a jogbiztonsághoz való jogot is, valamint a jogalkalmazók számára is nehézséget okoz majd a végrehajtás tekintetében. A 4. ajánlási pontban jelzett módosító javaslatunk egy kiegészítést tartalmaz. A kiegészítés arra vonatkozik, hogy a munkafe ladat teljesítéséhez igazodóan, a szövetkezet által megtermelt javakból történő pénzbeni részesedés módjának és mértékének meghatározását is szükségesnek tartjuk, hiszen a gazdasági szempontból hátrányos térségekben élő, illetve a leghátrányosabb társadalm i csoportok a megtermelt javakból akkor tudnak a legmegfelelőbben részesülni, ha azokat pénzbeni ellentételezés formájában kapják meg. Így elkerülhetőek a későbbi viták, illetve az is, hogy csak természetbeni ellentételezéssel kerüljenek kifizetésre a szöv etkezet tagjai. Ez utóbbi lépés megvalósulása esetén az érintettek, ha eladnák a munkájuk ellentételezéseként kapott természetbeni juttatást, és ezt követően nem jelentenék be az ebből keletkezett jövedelmüket az adóhatóság irányába, ezzel bűncselekményt k övetnének el. Ezt egy állam intézményesítetten nem idézheti elő, illetve nem támogathatja, ezért fogalmaztuk meg ezt a módosító indítványt, amely lehetővé teszi a pénzbeni részesedés módját is. Indokolatlannak tartjuk azt a korábbi módosítást is, amelynek az elhagyását javasoljuk az ajánlás 6. pontjában. Itt korábban külön kivételként a filmipari statiszták is kikerültek az egységes szabályozás alól. Ennek a kivételnek a további bővítését indokolatlannak tartjuk, mivel több hasonló feltételekkel foglalkozta tott munkavállaló kerülhet rosszabb munkaerőpiaci pozícióba azzal, ha a kedvezményezettek köre egyedi döntések alapján külön nagyobb kedvezményben részesül, mint az átlag. Ennek majd az lesz az eredménye, hogy a végén az összes ilyen típusú foglalkoztatot t a kedvezményezetti körbe kerül majd. Elhagyni javasoljuk azt a sort is, a törvényjavaslat 7. § (1) és (2) bekezdését, amely a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvény módosításáról, arról szól, hogy az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha tanköteles gyermekének mulasztása miatt vele szemben szabálysértési eljárás van folyamatban - nem idézem tovább a részleteket , vagy például az önkormányzati rendeletben előírt, a lakókörnyezete, kert, udvar, jogszabályban meghatá rozott ingatlanhoz kapcsolódó közterület tisztántartására vonatkozó kötelezettségeit nem teljesíti. A gazdasági szempontból hátrányos térségekben élőket, illetve a leghátrányosabb társadalmi csoportok tagjait szabálysértési eljárás keretében egy állam nem zárhatja ki a szociális rendszer részeként működő közfoglalkoztatásból, különösen úgy nem, hogy semmilyen minimális ellátást nem biztosít számára a kizárás idejére. Ezzel a lépéssel az állam közvetetten a rászorultak családjait és természetesen a gyermeket is bünteti, különösen a gyermeket, mivel ha a családnak nincsen jövedelme, akkor a gyermekek is éheznek. Úgy gondoljuk, hogy ezt egy állam intézményesített formában nem valósíthatja meg, mert ezzel lehetetlen helyzetbe hozza a családot, a gyermeket, és te rmészetesen növeli a létminimum alatt élők táborát, és növeli a gyermekszegénységet is. (18.40)
