Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - A kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről szóló jelent... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
136 szférában dolgozni. Svéd országban az állami szervek partnerként tekintenek a kis- és középvállalkozásokra, tanácsokkal, üzleti terv elkészítésével segítik őket, és türelemmel kivárják azt, amíg bejáratódik egy kisvállalkozás, és nem csapnak le rá azonnal. Nagyobb problémának tart om az NFÜ időnkénti bürokratikus eljárásánál a bankok viselkedését abból a szempontból, hogy a hitelezési gyakorlat elfogadhatatlan. A bankszféra a saját kockázatának a maximális kerülésére törekszik, és a lehetséges hitelkamatot a maximumban állapítja meg . A jegybanki alapkamat és a 9 százalék közötti mezőben lehetne egyedi döntés alapján megállapítani a hitelkamatot, de felviszik a felső határra. Kérem tisztelettel, a mai világban 9 százalékos kamatot kérni tízéves futamidőre, ezt úgy hívja a magyar nyelv , hogy uzsora. Ez uzsorakamat! De egyes bankok még uzsorakamatra sem adnak a kisvállalkozóknak hitelt, mert olyan fedezetet, illetve garanciát követelnek meg, ami nyolctízszerese annak a hitelnek, amit talán folyósítanak, aztán kezeseket kérnek, és olyan biztosítási garanciákat a saját maguk számára, hogy az ő kockázatuk minimális. Ilyen kondíciók mellett élőmunkateremtő beruházások, illetve vállalkozások elindítására igen kevés az esély. Sajnos igazat kell adnom Tóth Csaba képviselőtársamnak, aki egy órá val ezelőtt nagyon pesszimista várakozásokat jelzett a vállalkozók részéről. Ezzel függ össze, hogy a kis- és középvállalkozói szférában ilyen kondíciók mellett támogatáshoz jutni az NFÜ bürokráciája és hitelekhez jutni a bankok rettenetesen magas kamatfel tételei mellett igen nehéz. Végül, de nem utolsósorban meg kell említenem az adóhivatalt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, amelyik szintén nehezíti a kisvállalkozások normális működését, amikor nem partnernek, hanem adóalanynak tekinti a vállalkozásokat, és már akkor húzná le róluk a bőrt, amikor még el sem indultak. Megint mondok egy olyan példát, ami sajnos életszagú, és lehetne szaporítani. Adva van egy kisvállalkozás, amelynek az adóbevallása nem volt teljesen korrekt, az adórevízió megállapította az adór övidítést, leírták, hogy mennyi adóelmaradás maradt, még a pótlékot is rátették. A vállalkozás ezt tudomásul vette, mert nem szándékos adócsalás vezette, hanem a kellő szakértelem hiánya és a rutintalanság, ezért elfogadta, tudomásul vette, hogy ezt neki b e kell fizetnie, de mivel nem volt likvid, kérte azt a lehetőséget, hogy az adóhivatal adjon fizetési halasztást és részfizetési lehetőséget. Ezt a kérelmét megírta, de időközben, amíg elbírálták volna a fizetéshalasztó kérelmét, már megszállta az adókomma ndó, és házkutatási paranccsal megjelentek a vállalkozásnál. Így nem lehet, hogy ellenséget látnak a vállalkozásban, és nem fogják fel azt az összefüggést, hogy ott termelik meg a GDPt. Itt elhangzottak számok. Hát olyan szemléletváltásra lenne szükség az adóapparátusban, hogy végre megértsék, amit ők jövedelemként élveznek, azt azok termelik meg, akiket ellenőriznek, és ne eleve adócsalót feltételezzenek a vállalkozóban, hanem a foglalkoztatásbővítő és a GDPtermelő gazdálkodó szervezetet. Ezeket a példák at azért mondom itt el, mert ez talán elgondolkoztatja a tisztelt kormányszerveket, amikor a következő időszak intézkedéseit fogják meghozni. S végül még két összefüggésre hadd hívjam fel a figyelmet. Szintén elhangzott az, valaki említette, hogy a vállalk ozások területi megoszlása Magyarországon olyan, hogy KözépMagyarországon, tehát Budapesten és Pest megyében, valamint a KözépDunántúlon helyezkedik el a vállalkozások fele, míg az északmagyarországi, északalföldi és délalföldi megyékben pedig csak a 30 százaléka. Tehát van egy ilyen területi diszkrepancia, és ha az ember arra gondol, hogy a derűsebb Pannónia közelebb a Nyugathoz jobban él, mint a másik oldalon lévő Hunnia, ezekből társadalmi feszültségek is gerjedhetnek. S végül felhívnám a figyelmet arra, hogy a vállalkozások ágazatonkénti megoszlása - a jelentésből vettem ezeket az adatokat - arra mutat rá, hogy a kereskedelem, a gépjárműjavítás, az építőipar, a feldolgozóipar területén dominálnak inkább a kis- és közepes vállalkozások, és igen szeré ny a mezőgazdaságban dolgozó, működő kisvállalkozások aránya. Ez pedig azért fontos, mert Magyarország számára hosszú távon csak a vidékfejlesztés, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és a vízhasznosítás felé fordulás lehet a kivezető út, azoknak a komparatív előnyöknek a kihasználása,
