Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - A kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről szóló jelent... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
133 fordítani, nem létezik, mert a költségvetést kell helyretenni. Ugyanis amennyiben nem sikerült volna a költségvetési hiányt 3 százalék alá vinnünk, akkor azoktól az európai uniós forrásoktól estünk volna el, amelyekkel a magyar fejlesztéseket lehetett finanszírozni, és finanszíroztuk is, amennyire lehetett. Ezek a fajta európai uniós források a kis- és középvállalkozások szempontjából azonban nem lehettek igazán haszn osak. Ennek oka, hogy az előző kormány - elhibázott módon - nem termelő beruházások felhasználására kötötte le az európai uniós forrásokat, tehát csakis költségvetési forrásból lehetett volna igazán hathatósan támogatni a kis- és középvállalkozásokat a gaz dasági céljaik elérésében. Remélhetőleg az új költségvetési időszakban, az európai uniós költségvetési időszakban ez jelentősen változni fog. A kormánynak feltett célja az, hogy olyan rendszert dolgozzon ki, amelynek keretei között a kis- és középvállalkoz ások támogatása úgy valósul meg, hogy termelő célú beruházásokra tudjuk felhasználni az európai uniós forrásokat, amelyeket számunkra most a bizottság javasol. Mit tett ezek tükrében 2010ben a magyar kormány? Először is elindított egy olyan, érzékelhető b ürokráciacsökkentési programot, amely alapján a Magyaryprogramot is beleértve rengeteg olyan jogszabály került hatályon kívül, amely nehezítette a gazdaság, illetve a vállalkozások életét. Továbbá csökkentette a társasági adó mértékét, és 10 kisadó eltörl ésével jelentős adócsökkentést ért el, amellyel 2010ben, amikor még tartott a gazdasági válság, a kis- és középvállalkozások lélegzethez jutottak, némiképpen sikerült túlélniük azt a legnehezebb időszakot, amit a válság okozott. Ennek meg is lettek az ere dményei. 2011 elsőnegyedik negyedévében nőtt a kkvknál a foglalkoztatottak száma. A Széchenyikártya igénybevétele egyre kiterjedtebbé vált, ebben az időszakban sikerült, illetve fogadta el a parlament azt, hogy a Széchenyikártya alkalmazható legyen a m ezőgazdasági célú kis- és középvállalkozásoknál is. Nőtt az exportja a kis- és középvállalkozásoknak. Hozzá kell tennem, hogy a jövőt illetően ebben is van előrelépés, és reményt keltő előrelépés, ugyanis való igaz az, hogy a kis- és középvállalkozások nem nagyon ismerik a külpiaci helyzeteket, a külpiaci feltételeket, nehezen tudnak megjelenni külső piacon, értem ez alatt akár az Európai Unión belüli piacot, akár az Európai Unión kívüli piacot. A kormánynak feltett szándéka, hogy a kereskedőházak létesítés ével nagyon fontos segítőeszközt nyújtson az export növekedéséhez. Hozzá kell tennem azt is, hogy a kormánynak nagyon fontos segítő eszköze az is, hogy figyelembe veszi azt a körülményt, hogy az Európai Unióban érzékelhető gazdasági válság, érzékelhető ter melés- és fogyasztásvisszaesés miatt olyan irányba kell fordítanunk az exportorientációt, ami úgymond a keleti nyitást jelenti. A keleti nyitás gyakorlatba való átültetése a jövőre nézve igencsak biztató, hozzájárulva a kereskedőházak kialakításához, mert olyan piacra tudunk elmenni, ahol a kis- és középvállalkozások által is megtermelt javak, exportáruk jelentős részét sikerül majd remélhetőleg értékesíteni, és ezáltal versenyképesebbé tudja tenni a magyar gazdaságot, ezen belül a kis- és középvállalkozás okat a kormány ezen intézkedése. Ezenkívül érzékelve azt a problematikát, hogy a minimálbér szükségszerű és indokolt emelése miatt voltak olyan kis- és középvállalkozások, amelyek ennek a minimálbéremelésnek a terheit nem tudták kitermelni, ezért a kormán y és a parlament döntése alapján 20 milliárd forintos támogatást kaptak a kis- és középvállalkozások ahhoz, hogy a minimálbérrel kapcsolatos terheiket finanszírozni tudják. A kormány 2012ben továbblépett abba az irányba is, hogy a munkahelyvédelmi akciópr ogramnál olyan támogatást nyújt főleg a szociális hozzájárulás csökkentésével, amivel segíti a foglalkoztatás, a foglalkoztatási helyzet megőrzését. Ezzel kapcsolatban hozzá kell tennem, hogy a válságtünetekre nézve a kis- és középvállalkozások igen humánu san igyekeztek úgy eljárni, hogy a legvégső esetben szabaduljanak meg a munkaerőtől, a munkavállalóktól, magyarul a munkahelyek megőrzésére tették le a szavazatukat. Ezt az jelzi, hogy mindamellett, hogy csökkent a válság időszaka alatt a kis- és középváll alkozások termelékenysége, szemben a nagyobb vállalkozások
