Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - A kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről szóló jelent... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
129 A forint gyengülése, illetve az árfolyam jelent ős ingadozása is kedvezőtlenül hat a vállalkozásokra. Mindezek miatt egyre több szektor kerül a pénzügyileg kockázatos kategóriába, ami korlátozza a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutást. Az EU kohéziós alapjának rendelkezésre álló fejlesztési forrás ai a jelenlegi struktúrában és a ma érvényben lévő szabályozás mellett csak a vállalkozások elenyésző körének segíthetnek. A források felhasználását nem terelik világosan összehangolt gazdaságpolitikai célok. Ha az elhúzódó gazdasági válságot számításba is vesszük, a kormányzati ciklus eddigi mérlege akkor is az, hogy az ország a lehetősége alatt teljesített, ennek fő oka pedig a kiérleletlen és az összefüggéseket figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika, amelynek árát mindannyian fizetjük, a kkvszektor az á tlagnál is jobban. Közel három évvel a második Orbánkormány megalakulása után a helyzet a kkvk szempontjából egyáltalán nem szívderítő: növekvő terhek, finanszírozási gondok, szűkülő piac, bizonytalan környezet. Elsősorban egyéni képviselői indítványokra alapozott, előkészítetlen és hatásvizsgálat nélküli, kiszámíthatatlan jogalkotás jellemezte ezt az időszakot. Az átlagos adóterhelés átmeneti csökkenés után ismét a 2010es szinten van. A kormányváltáskor 58 adó volt, majd a tíz kisadó kivezetésével 48 ad ónem lett. 2012. év végén a törvénykezési hajrában ez 54re bővült. A Széll Kálmánterv 2.0 nyomán az adónemek száma hárommal nőtt, távközlési és biztosítási adó, valamint tranzakciós illeték, és öttel csökkent, így 2013. január 1jétől 52 adónem lesz a ma gyar adórendszerben. Kevesebb adónem, nagyobb teher - így lehet összefoglalni. Többletterheket hoztak, és a piacot sem bővítették a 2010 második felétől és a 2011 januárjától hatályos szabályozóváltozások. Nem élénkítette a keresletet a személyi jövedelema dózásban a 290 ezer forint feletti jövedelműekhez és a gyermekes családokhoz került 500 milliárd forint körüli összeg sem, a pluszpénzeket nem költötték el belföldön. Az egykulcsos szja a többség számára bérkorrekció nélkül jövedelemcsökkenést hozott. A fe lső szjakulcs megszűnése csak a magas jövedelműek terheit csökkentette, ami a kkvkörben nem jellemző. A minimálbér és a garantált bérminimum nőtt, és az addig adómentes minimálbér is 16 százalékkal adózni kezdett. Mindez a kkvknál a bérterhek növekedésé t jelentette. A kkvkörnek a gyakorlatban semmilyen könnyebbséget nem jelentett a 10 százalékos kedvezményes társaságiadókulcs kiterjesztése. Vagy nem voltak nyereségesek, vagy már addig is 10 százalékkal adóztak, mert nyereségük korábban sem haladta meg az 50 millió forintot. A változások nemhogy munkahelyteremtésre nem ösztönözték őket, hanem egyre vonzóbbakká váltak számukra a kreatív megoldások. A banki különadó visszavetette a hitelezést, hátráltatta a gazdaság növekedését, ami megint csak elsősorban a hitelhez amúgy is nehezen jutó kkvkat érintette negatívan. A rossz növekedési kilátások az elsősorban a belföldi piacra termelő, szolgáltató kkvk számára lesújtóak, mivel a szabályozóváltozások megint csak ezeket érintették a leginkább hátrányosan. Az áfatörvényváltozások, a kulcs 27 százalékra és az áfavisszatérítés határidejének 75 napra emelése is rontottak a vállalkozások pénzügyi helyzetén. A Széll Kálmánterv is említi az “Egyszerű állam” programot. A program célja, hogy csökkenjenek az elmúlt é vekben a vállalkozásokat terhelő, drámaian magas, bürokratikus és adminisztrációs kötelezettségek, amelyek a GDP 10,5 százalékára tehetők, szemben az európai 3,8 százalékos átlaggal. A meghirdetett bürokráciacsökkentés kapcsán készült egy felmérés. Eszerin t a megkérdezett cégvezetők az intézkedéscsomag hatásaiból semmit nem tapasztaltak, és csupán a
