Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - A kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről szóló jelent... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. KUPCSOK LAJOS, a gazdasági és informatikai bizottság előadója, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. KUPCSOK LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
127 egyszerűsödött a beruházások engedélyeztetése, kiszélesedett a Széchenyikártyaprogram, és az uniós pályázati rendszer is a kkvk javára változott. A második akcióterv továbbvitte ezt a vált oztatási folyamatot, és a Széchenyikártyát kiterjesztette az agráriumra is, közben a pályáztatásban a közreműködő szervezetek számát csökkentette. Az új kormány reagált az Európai Unió 2007es álláspontjára, Günter Verheugen már akkor a gazdasági fejlődés , a kiegyensúlyozott vállalkozói működés első számú közellenségének a bürokráciát nevezte, minősítette. A kormány reakciója azzal, hogy kidolgozta az “Egyszerű állam” programot, mintegy 500 milliárd forinttal csökkentette a vállalkozások bürokratikus terhe it. Az új kormány olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb adminisztrációt akart, elősegítve munkahelyek teremtését, a vállalkozások fejlesztéseinek bővülését. Az intézkedések hatására a 2010es örökölt 7 százalék fölötti költségvetési hiány a 2010es év végére 4,2 százalékra csökkent. A jelentés kitekintést tesz a 20112012es foglalkoztatási adatokra is. 2011 végén 3,8 millió foglalkoztatott volt, amely 46 ezer fővel haladta meg a 2010es adatot úgy, hogy a költségvetési szférában közel ennyi fővel kevesebben dolgo ztak az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Érdekes a helyzetelemzés is, államtitkár úr már néhányat ezek közül említett, ezeket nem ismételném meg, de feltétlenül fölhívnám a figyelmet a munkahelyteremtésben, a gazdálkodási formában, a fő tevékenységben, a regionális megközelítésben, az export és az innovációs adatok tekintetében a kkvk szerepére. Magyarországon a vizsgált időszakban 682 ezer működő vállalkozásból 99,9 százalék volt a kkv, és a működő vállalkozások több mint 95 százaléka volt mikrovállalk ozás. A gazdálkodási formáknál megfigyelhetjük a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok előretörését. Főtevékenységben a kereskedelem, a gépjárműjavítás viszi a prímet, regionálisan pedig KözépMagyarország, ÉszakAlföld és DélAlföld, majd Kö zépDunántúl, NyugatDunántúl, és végül ÉszakMagyarország és DélDunántúl zárják a sort. A kis- és középvállalkozások, mikrovállalkozások és a középvállalkozások fogalmát is definiálja a jelentés, erre is szeretném mindenképpen fölhívni a figyelmet. Nagyo n érdekes kitétele a vállalkozások alakulásának a túlélési képesség elemzése. A kkvk túlélését alapvetően befolyásoló tényezők között megtalálhatjuk a területi elhelyezkedést, a társasági formát és a tevékenység jellegét. KözépMagyarország vezető szerepe a bruttó hozzáadott értéket és az árbevételből való részesedést tekintve egyaránt megfigyelhető. Egy 5 éves időszakot vizsgálva, a 20042009 közötti időszakra koncentrálva azt mondhatjuk, hogy a 2004ben alakult kkvk 58 százaléka szűnt meg 2009re, pozit ív megközelítésben ezt úgy is fogalmazhatjuk, hogy 42 százaléka működött a vizsgált időszak végén. Ágazati megoszlásban több mint a fele a vállalkozóknak a kereskedelemben, a gépjárműjavításban, a szakmai és a műszaki tevékenységben végzi vállalkozását, az építőiparral és a feldolgozóiparral kiegészítve ezt az 52 százalékos statisztikát. Területi megoszlásban a vállalkozások, a működő vállalkozások 40 százaléka Budapest és Pest megyében található, a többi régió 8,6 és 11,6 százalék között osztozik. Exportró l államtitkár úr szólt. Itt annyit jegyeznék meg, hogy az exportértékesítés alapvetően két ágazatban, a feldolgozóiparban és a kereskedelem, gépjárműjavítás területén markáns. Ezen belül a kkvk részesedése az utóbbiban, a kereskedelemben és a gépjárműjaví tásban erős. Az innovációban a lemaradásunk tetemes, még mindig az EU sereghajtói között szerepelünk. A kkvpolitikák Magyarországon való érvényesülését illetően arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy az előző kormány ugyan stratégiát alkotott a kkvk f ejlesztéséről, azonban abból nem lett kormányzati szintű cselekvési terv. A stratégiából nem született kormányhatározat, és a stratégia végrehajtásának szabályozása is elmaradt. A szabályozás elmaradása okán a végrehajtó intézményrendszer, a feladatok, a f elelősségi körök megállapítása sem történt meg. Egyébként ez egy
