Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 5 (258. szám) - Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása című törvényjavaslat T/9929/47. számú ajánlás 12. pontjáról történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BARTOS MÓNIKA (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1177 LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (B alczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárás ig. Bartos Mónika, a Fidesz képviselője indítványát T/10132. számon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Bartos Mónika asszonynak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. (Csenget.) Nem a felszólalás ideje já rt le, képviselő asszony, hanem kis figyelmet és csendet kérnék. Köszönöm szépen, öné a szó. BARTOS MÓNIKA (Fidesz), a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megnézik az előttünk fekvő javaslatot, akkor láthatják képviselőtársaim, hogy nem egy vaskos előterjesztésről van szó. Ez azt is jelenti, hogy a javaslat nem kívánja a természetvédelem és a környezetvédelem jelenlegi rendszerét teljesen átírni, hanem finomhangolásra törekszik, és egy speciális akut probléma me goldására. (10.40) Három fő témát érint a javaslat: az 1. § a környezetvédelmi törvényt módosítja annak érdekében, hogy a benne megfogalmazott felhatalmazások összhangban legyenek az illetéktörvényben megfogalmazottakkal. Célja az, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium által vezetett országos közhiteles barlangnyilvántartásból történő adatszolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakkal kapcsolatos törvényben, környezetvédelmi törvényben megfogalmazottak az illetéktörvényben megfogalmazottakkal összhangban legyenek, így tehát nem egy tartalmi, hanem teljességgel technikai módosításról van szó. A 3. § már a természetvédelmi törvényt kívánja módosítani, ez is a barlangokkal kapcsolatos, és az a célja, hogy a kizárólag állami tulajdonban lévő páratl an és értékes barlangjaikat meg tudjuk védeni. Igaz, hogy a természetvédelmi törvény most is tartalmaz olyan szabályokat, amelyek alapján a miniszter rendeleteket fogalmazhat meg, de ezek a törvényi felhatalmazások nem elég pontosak, és emiatt szükség van egy olyan módosításra, amely konkrét, egyértelmű, az alaptörvénnyel és a jogalkotási törvénnyel összhangban fogalmazza meg ezeket a felhatalmazó rendelkezéseket, és ennek következtében a miniszter már megfelelő részletszabályokat tud megfogalmazni a barlan gok védelmével kapcsolatban. A 2. §, amely szintén a természetvédelmi törvényt módosítja, kizárólag jogbiztonságra törekszik, merthogy az 1996. évi, a természet védelméről szóló törvényünk erejénél fogva minden szikes tó és láp védett. A jogi jelleget elei nte a nemzeti parkok kezdeményezésére automatikusan, később pedig tájékoztató jellegű miniszteri jegyzékek alapján állapították meg, jegyezték fel. 2003ban történt egy változás ezen a területen, akkor az Alkotmánybíróság hozott egy határozatot, melynek ny omán a természetvédelmi hatóságok kötelesek úgy meghatározni ezeket a területeket, amelyek az ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon, területenként egyedi hatósági határozatban állapítják meg a védett természeti terület kiterjedését. De a védet t jogi jelleg nem a tények alapján, illetve a hatósági határozatok alapján keletkezik, hanem ’9697 óta a törvény erejénél fogva miniszteri jegyzékek alapján. 201112ben a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyi államtitkársága felülvizsgá lta ezeket az ex lege védettségű lápokat és szikes tavakat, az ezeket tartalmazó országos nyilvántartást, és ennek során derült ki, hogy 2003 előtt, tehát az Alkotmánybíróság határozata előtt szakmai szempontból teljességgel indokolatlan, illetve “téves jo gi jelleg” feljegyzések kerültek nagyon sok
