Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 4 (257. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - ELNÖK (Jakab István): - MÁRTON ATTILA (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - DR. VERES JÁNOS (MSZP):
1117 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az az igazság, hogy a párhuzamosok semmiképpen nem találkoznak, és é n szeretném folytatni, amit államtitkár úr mondott. Az első történés ez a bizonyos Költő Magdolna, aki felügyelőbizottsági tag volt, majd igazgatósági tag lett, amivel kapcsolatosan miniszter úr azt mondta, hogy az égadta világon semmit nem jelent, utána p edig vevőként szerepelt, ugye? Azért úgy tudom, hogy nem Fidesz közeli vállalkozás a Resonator Kft., amely vörös segélyt nyújt ma is például egy Békés megyei városban, ahol egy államtitkár asszony most lesz vezérigazgatóhelyettes. És ahogy most este hallo ttam, idefelé jövet, ezt a trükköt Költőék egy másik céggel is megcsinálták, aki Szabó Andráshoz tartozik. Gondolom, Szabó Andrásról sem lehet mondani, hogy jobboldali gazdasági körökhöz tartozik. Tudomásul kell venni, hogy önök egy elhibázott privatizáció t csináltak, és azt a fáradságot sem vették, kedves képviselő úr, hogy esetlegesen strómanokat vettek volna igénybe, nem a haverokat meg a hozzám közeli vállalkozókat, katonatársakat alkalmazták volna, hanem Kiss Pistát, még ezt a fáradságot sem vették. Ez t megcsinálták, és most ennek az országnak be akarják bizonyítani, hogy önök nem követtek el semmit. A politikai felelősség világos, hogy a szabad demokratáké és a szocialistáké, az egyéb felelősség kérdése pedig nem a parlamenti vizsgálóbizottság feladata . Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Márton Attila képviselő úr, Fideszképviselőcsoport. MÁRTON ATTILA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Képviselőtársaim! Veres képviselő úr, én értem, hogy ön borzasztóan ki akarja magát mosdatni abból, hogy önnek bármi szerepe is lett volna a nemzeti légitársaság csődjében, de lássuk be, hogy volt, konkrétan például a privatizáció. Amiről elfel edkezik, tisztelt képviselő úr: az a helyzet, hogy az önök által - tehát még egyszer mondom: az önök által, az önök kormánya által - juttatott támogatást minősítette az Európai Bizottság tiltott támogatásnak. Az a helyzet, tisztelt képviselő úr, hogy ön mé g egy szót sem szólt erről, mert próbálja teríteni a felelősséget, én ezt az ön személyes indítékai miatt meg is értem, de az a helyzet, hogy az önök által folyósított támogatásokat kezdte el vizsgálni az Európai Bizottság, és hozott egy döntést, amely dön tés értelmében arra kötelezte a céget, hogy fizesse vissza a magyar államnak azt a támogatást, amit a magyar államtól kapott. Na, ez vezetett oda egyébként, még egyszer mondom, hogy a cég sajnos fizetésképtelen helyzetbe került, mert ezt már nem tudta voln a visszafizetni. Úgyhogy, képviselő úr, ezek azért olyan fontos momentumok, amelyek mellett jó volna, ha ön sem menne el szó nélkül, és még egyszer mondom: 2010ben, a kormányváltás után az első hivatalos levelezés és dokumentum az Európai Bizottsággal már arról szólt, hogy igazoló jelentést kértek arról, hogy az önök kormánya által folyósított összegek hová mentek és mi történt a Malévnél. Hegmanné Nemes Sára államtitkár asszony valószínűleg tudja produkálni ezeket a leveleket is. Még egyszer hangsúlyozom: már jelentést kértek az önök által nyújtott támogatásról, tisztelt képviselő úr. Köszönöm. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Veres János képviselő úr, MSZP. DR. VERES JÁNOS (MSZP) : Az imént félbemaradt sor: a visszaállamosítás során összesen 25,3 milliárd forint tőkeemelésre került sor, ebből 20,7 milliárd készpénzben, 4,6 milliárd követelés apportban. A készpénzes tőkeemelésből 16,8 milliárd rögtön az APEHhez került inkasszóval, és összesen 3,9 milliárd fori nt
