Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 4 (257. szám) - A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - MANDUR LÁSZLÓ (MSZP):
1104 parlamenti vitájában is többsz ör előkerült, és most pont az általam benyújtott kapcsolódó módosító indítvány vonatkozásában ismét. Csak arra hívnám fel, képviselőtársaim, a figyelmet, hogy ez nem 2010 után felmerülő kérdés volt, hiszen 20082009ben, amikor akár a digitális átállásról szóló törvényről, akár pedig azt követően az ötpárti médiatörvényről szóló viták, egyeztetések, konzultációk zajlottak, akkor szinte valamennyi párt részéről felmerült kérdés volt, hogy lépcsőzetesen el kellene érni a konvergens hatóságot. Akkor egyébként ebben érdemi vita nem volt, abban volt vita, hogy az időzítését tekintve egy adott elfogadott médiatörvénnyel azonnal, vagy pedig valamilyen ütemezéssel érje el a célját. Ebben egyébként akkor érdemi politikai vita nem volt. Tehát az a kérésem, ne állítsuk be úgy, hogy ez 2010 előtt nem merült fel kérdésként. Nemcsak tőlünk merült fel, hanem akkor éppen a Jánosi György által vezetett szocialista tárgyalók is felvetették ezt a kérdést, nem is támadták ezt az elképzelést, sok esetben még akár támogatták is, m int számos európai ország, ahol ezt a modellt, ezt a testületi modellt alkalmazzák. Ettől természetesen mindennek lehetnek előnyei, lehetnek hátrányai, csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy ez egy jóval régebbi szakmai kérdés, és nemcsak a M agyar Országgyűlésben, hanem Európa számos más országában is. Tehát, azt gondolom, itt azért rögzítsük a jegyzőkönyv kedvéért, hogy a konvergens hatóság bevezetésének vagy ennek a döntésnek voltak előzményei a magyar médiaszabályozás, illetve az erről foly ó tárgyalások folyamatában is. Köszönöm szépen. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Mandur László képviselő úrnak, MSZPképviselőcsoport. MANDUR LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Ha a jegyzőkönyv kedvéért CserPalkovics képviselő úr elmondta azt, amit elmondott, akkor el szeretném mondani azt a jegyzőkönyv kedvéért, hogy ez így igaz, felvetődött a konvergens hatóság kérdése, és valóban az is igaz, hogy mint lehetőség, hiszen több ország gyakorlatában is ez a me goldás létező, nem volt elvetve ez a történet. De arról azért nem volt szó, hogy ez lesz a végeredmény, amíg önök egyébként többfajta bakugrással 2010ben eljutottak eddig a két törvényig. Még emlékszünk, hogyan indult az egész törvény, amikor önök megnyer ték a választást, és mi lett ennek a vége. Szerintünk, ahová eljutottak, ez már teljesen fogyaszthatatlan történet így, a jelenlegi formájában, ahogy van, ezt is el kell mondani a jegyzőkönyv kedvéért. Tehát az alapelképzelés, hogy lehetne konvergens hatós ág, akár jó is lehetne, nem mi zárkóztunk el. Tehát az együttműködés kérdéseiről: én azért pontosan emlékszem arra az időszakra, amikor a digitális átállás környékén elkezdtünk dolgozni, akkor mi egészen másként működtünk együtt. Egyrészt bevontuk az ellen zék összes létező pártját, és bevontuk azokat az érintett szervezeteket is az előkészítő munkába. Tudtuk, hogy egy nagy szabályozásról van szó, fontos a konszenzus megteremtése, és együtt éltünk meg nagyon sok ilyen megbeszélést itt, a parlamenten belül is meg azon kívül is. Tehát mi fontosnak tartottuk, függetlenül attól, hogy vane törvény általi kényszer, például kétharmade avagy sem, hogy ha megszületik egy törvény, az mindenkire igaz lesz, azokra is, akik egyébként éppen ellenzékben vannak, vagy éppen politikailag nem elkötelezettek, de szakmailag vagy érintettként találkozni fognak a törvényi szabályozással. De ugyanez igaz egyébként az annak idején elfogadott első médiaszabályozásra vagy az 1996. évi I. törvényre, hogy az akkori kis létszámú Fideszk épviselőcsoport szavazata például szempont volt, de nem volt rá szükség a törvényi szabályozás szerint, hiszen 72 százalékos többséggel bírt akkor a kormánypárt. Csak annyit, hogy valóban más a felfogásunk arról, hogy hogyan kell együttműködni, ha fontos k érdéseket akarunk szabályozni. Nagyon eltérő, ez ténykérdés, és ebben nem is tudunk egyetérteni, melyik eljárást kellene elfogadnunk, hogyha önök nem változtatnak az álláspontjukon. (Lendvai Ildikó tapsol.)
