Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 4 (257. szám) - A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - MANDUR LÁSZLÓ (MSZP):
1096 későbbiekben, hogy mi lesz a státusuk, helyük az egész intézményrendszerben, és az egy teljesen torz és fals státust jelentett a számukra. Na de hát a mostani szabályozás betett, mintha nem vették volna észre, vagy megint a kapkodás jeleit látnánk, mint általában szokott lenni itt a törvény körül, már maga a 2010es megalkotás, különféle törvények sorozata, amelyek aztán közben szűntek meg egymás után, ahogy újabb médiaszabályozást érintő törvények jöttek, és maradt ez a kettő a végén, és azt mutatta, hogy sajnos az egész dolog nincs jól átgondolva. Persze, értem én CserPalkovics képviselő úrnak ezt a kezdeményezését, aki egyébként az eredeti törvényeknek is a beterjesztője volt, aminek a végeredménye lett ez a két törvény, ami szabályozza a média világát, hogy akkor a hatóság elnökére hozunk egy olyanfajta korlátozást az újraválaszthatóságban, amit a Médiatanács elnökére kellene, miközben egymásba skatulyáztuk a személyeket meg a státusok at azzal, hogy a Médiatanács elnöke a hírközlési hatóság elnöke is. Egyébként szerintem nem túl jó ez a szabályozás, amit most beiktat, mert persze valami gyors, kapkodó kármentéssel próbálja ezt kezelni. Nem tartjuk túl helyesnek, főleg úgy, hogy a végén még olyan passzusok is bekerültek, amelyeknek az a lényege, hogy ha a leendő hírközlési hatóság elnöke majd nem felelne meg azoknak a kritériumoknak, amelyek itt szerepelnek, akkor majd a Médiatanács elnöke ne is legyen, de automatikusan legyen majd annak a tagja, ha nem felel meg. Miért? - kérdezem én. Ja, mert közben valahogy mégiscsak fenn kellene tartani azt a fajta státust és pozíciót, hogy a hírközlési hatóság elnöke egyben a Médiatanács elnöke is, mert ennek ilyen erős kötést kell adni. Miért? Nem in dokolja igazából semmi, de azért hagyjuk bent valahogy, még akkor is, ha nem felelt meg az elnöki funkciónak. Tehát az elnöknek és a tagoknak a kritériumrendszerét egyben kellene kezelni, nem hiszem azt, hiszen egy szavazatuk van tulajdonképpen, csak szava zategyenlőség esetén lehetne valamit kitalálni, hogy akkor majd az elnöknek vane pluszfunkciója vagy többlete, vagy nincs a szavazatokat illetően, de miért kellene a döntéshozatalban valakinek, mint elnök, más kritériumoknak megfelelni, mint a tagoknak? U gyanarról fognak dönteni és ugyanúgy szavaznak. Tehát itt nagyon sok olyan probléma van, ami nem helyes és nem jó. A hírközlés oldalán való kritérium és elvárás, ami a frekvenciagazdálkodási és egyéb kérdéseket jelenti, az teljesen más típusú személyiséget igényel, mint egy médiahatóság elnöke. Miért kell a kettőnek egyben lenni? Miért erőltetjük ezt a témát, és próbáljuk ezt az egyébként sem túl szerencsés és zavarosnak tűnő helyzetet? Jó, hatalmi szempontból értem én, hogy ha a magunk emberét kinevezhetjü k 9 évre, és ez jó, megbízható figura, mert intézményes garanciák főleg a kontrollt illetően nincsenek, de intézményes garanciát arra teremtünk, hogy a saját emberünk ott legyen, és ezt magunknak tudhassuk bármilyen nem kívánt választási eredményt illetően , és ezt tartsuk egyben, ha hatalmi szempontból nézzük, akkor ezt még lehet így bütykörészni. De egyébként más indoka nincsen, hogy ezt így kezeljük. Úgyhogy szerintem ez a mostani módosítgatási kísérletezgetés, ami folyik, nemcsak abból a szempontból nem jó, amit már az általános vitában próbáltam elmondani, hogy nemigen elégíti ki azt, ami nem valamifajta külön tisztségviselők közötti levelezgetésnek az eredménye, ami szintén nem teljesen pontos, mert az Európa Tanács főtitkárának az írásos nyilatkozatai és az állásfoglalása meg a levelezése most nyilvánosságra került, hogy mit írt civil szervezeteknek is. Nem egészen fedi ugyanazt, amire hivatkoznak itt vagy mondanak, de leginkább nem fedi azt, amit az Európa Tanács parlamenti közgyűlése hozott a legutóbb i ülésen ugyanebben a kérdésben, hogy mit kellene teljesítenie Magyarországnak a médiaszabályozásban. (21.40) De hát ebbe most ne menjünk bele, mert ez a részletes vita része. Tehát nem elégíti ki. Továbbra is ezt toldozzukfoldozzuk, és próbálunk úgy csin álni, hogy ó, hát mennyire jól működik a magyar médiaszabályozás, hiszen működik valahogy. Hát persze, a szerint a működési szabályozás szerint működik, és szolgálja a jelenlegi hatalmi célokat, ez jól látszik, hisz a bent lévő személyek…- nem
