Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 4 (257. szám) - A fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. KISS SÁNDOR (Jobbik):
1087 kezében az, amit ő annak gondol, amire ő azt gondolja - úgy, ahogy a képviselő úr korább an fogalmazott , hogy lehet itt fölösleges terület, fölösleges kapacitás. Nem tudom, ezek csak rossz érzések, kételyek, kérdések. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Nagyon szívesen, képviselő úr. Kiss Sá ndor jobbikos képviselő úr következik. DR. KISS SÁNDOR (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Itt már több képviselőtársam is utalt arra ezen előterjesztés kapcsán, hogy milyen számításokra alapozza a kormány ezt az előterjesztést, mennyivel lesz jobb, hogy ezek az intézmények költségvetési szervek lesznek és nem pedig gazdálkodó szervek. A helyettes államtitkár úr beszélt arról a bizottsági ülésen, hogy ezen gyógyítóellátó szervezetek önállósága már így is csorbult, így sem annyira önállóak, de azt hiszem, ha költségvetési szervek lesznek, akkor még kevésbé lesznek önállóak, és nem fogják tudni kihasználni azokat a lehetőségeket, azokat a naponta adódó lehetőségeket, amelyek egy könnyebb döntéshozói helyzetben lévő szervezetnél megvannak. Amire szoktak hivat kozni, hogy központosított árambeszerzés, központosított gázbeszerzés, központosított gyógyszerbeszerzés, ez, azt hiszem, akkor is megvalósítható, ha nem költségvetési szervek ezek az intézmények, hanem gazdálkodó szervezetek. Most számomra az furcsa, hogy minden a GYEMSZI alá kerül. Egy picit olyan ez, mint az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amelyik több minisztériumot integrál. Itt is azt láthatjuk, hogy a GYEMSZI, amellett, hogy minőség- és szervezésfejlesztési intézet, még tulajdonosi jogokat is gyako rol, és szervezi az ország egészségügyi ellátását. Tehát egy olyan megaintézmény alakul ki, mint régen volt az OGYI, tudtuk, hogy az OGYI mit csinál, ki a főigazgatója, valahogy lélekben is jobban kötődött az ember ehhez a szervezethez. Így meg van egy nag y GYEMSZI, amelyik mindent integrál. (21.00) Ebből az előterjesztésből úgy tűnik, hogy semmi különös nincs, csak egyszerűen egy gazdasági társaságból költségvetési szerv lesz, és más neve lesz. De ha alaposabban átnézzük ezt az előterjesztést, bizony érdek ességeket láthatunk benne, amik fölött talán át is siklik az ember. Ilyen például a 4. § (2) bekezdése. Kérnék erre magyarázatot, ha lehetséges, és felhívom a figyelmüket a következőkre. Felolvasom a törvény szövegét: “Az (1) bekezdés alkalmazásában vagyon on a társaság 6. § (6) bekezdése szerint elkészített beszámolójában szereplő eszközöket kell érteni, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi törvény 2. §a szerinti vagyonelemek kivételével.” Megnéztem, hogy mi tartozik ezen vagyonelemek közé, és érdekes módon felfedeztem a d) pontban a nemzeti adatvagyonra vonatkozó utalást. Majd meg szeretném kérdezni az előterjesztőt, hogy mi lesz azzal az adatvagyonnal, ami ezen gyógyító intézeteknél található, mert érdekes módon az előbb hivatkozott passzusban úgy gondolja , hogy erre nem vonatkozik az előterjesztés. Pedig azt hiszem, nagyon fontos kérdés, hogy mi lesz azzal az adatvagyonnal, ami ezen gyógyító intézeteknél van. Most itt sokat hallottunk a 18 ezer alkalmazottról. Ha egy picit jobban beleássuk magunkat ebbe a törvénybe, akkor érdekes módon azt láthatjuk a 7. § (8) bekezdésében: “Ha a munkavállalóval közalkalmazotti jogviszony azért nem létesíthető, mert annak törvényi feltételei nem állnak fenn”, akkor a végén meg kell szüntetni felmondással a dolgozó munkavisz onyát, mert ő nem lehet közalkalmazott. Megnéztem, hogy mi lehet ez. Ilyen például, ha valaki büntetett előéletű. Természetesen nemcsak az lehet büntetett előéletű, aki börtönből szabadult, lehet az is, akinek mondjuk, egy felfüggesztettje van, de ettől ő még ott dolgozik ebben a gyógyító intézetben. Mi lesz ezzel, aki felfüggesztett büntetés hatálya alatt áll? Eszerint meg kell szüntetni a munkaviszonyát. Ezek csak apróságok, de felhívom a figyelmüket arra, hogy alaposabban át kell nézni ezt a törvényjavas latot.