Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 4 (257. szám) - A fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. HOLLÓSI ANTAL GÁBOR (Fidesz):
1084 lehet kevesebb, ugyanakkor a törvényjavaslat meg úgy fogalmaz, hogy nem lehet kevesebb a bérük, mint amennyit a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előír. Ez a kettő nem teljesen ugyanaz, úgyhogy érdemes lenne erre a részletre jobban kitérni és er re odafigyelni. Felmerült az is, hogy mibe kerül ez az egész átalakítási folyamat. Egy tételt a mai Népszabadságból ma is látunk, azt is látjuk, ki ennek a haszonélvezője. Nemrég államtitkár volt, és most visszavonult az ügyvédi praxisába, 17 millió forint os megbízást kapott arra, hogy ezeket a szerződéseket előkészítse, és ezeket a jogi átalakításokat levezényelje. Valóban szó esett arról, hogy az egészségügyi ágazatban folyó európai uniós részfinanszírozá si projektekkel mi lesz, nem szenvedneke hátrányt azáltal, hogy megváltozik a tulajdonos, és az eredeti pályázó helyett belép itt az állam. Ezzel kapcsolatban azt mondta a helyettes államtitkár úr, hogy ezt az államosításnál már lejátszották, és újabb hát rány ebből nem származhat. Mindenesetre félő az, hogy ha tovább csúsznak ezek a projektek, egyre drágábbak lesznek, egyre több költség merül fel, és egyre több önrészt kell majd valakinek kicsengetni. Ezért tartózkodtunk a szavazásnál a bizottsági ülésen. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönöm szépen. Most az előre bejelentkezett felszólalóké a hozzászólás lehetősége, elsőként Hollósi Antal Gábor képviselő úr, Fidesz. DR. HOLLÓSI ANTAL GÁBOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő T/10243. számú törvényjavaslat, azt gondolom, nem egy légből kapott vagy éppen valahonnan ejtőernyővel érkezett javaslat, hanem egy koncepció részeként, a Semmelweisterv végrehajtásának részeként kerül elénk, ú gyhogy én ebben semmi meglepőt nem látok. Az, hogy az állami kezelésbe vétel tulajdonképpen kompletté válik, azt több minden indokolja. Azon kívül, hogy bizonyos koncepció van mögötte, az a praktikus eseménysorozat is, amit megéltünk akkor, amikor a különb öző bérfejlesztési, segítő szándékú intézkedésekből kimaradtak a gazdasági intézményben dolgozó kollégáink, illetve munkatársaink. 28 intézményről és 1800 dolgozóról esett szó. Azt gondolom, ez nem kis szám, és igenis, ez egy fontos része az egész egészség ügyi ellátórendszernek. Azt is tudjuk, hogy nagyjából mik okozhatták azokat a csőd közeli helyzeteket, amelybe ezek a gazdasági társaságok kerültek. Ismertek olyan európai uniós projektek, amelyekben az önkormányzatok sugallatára belekezdve maradtak tulajd onképpen nehéz helyzetben, és annak a kezelése is most igazándiból állami feladattá válik. Tulajdonképpen a bérfejlesztési koncepció, így, ha az egészségügyi ágazat egészét nézzük, totálissá válik, tehát semmiféle olyan hátrány nem véleményezhető vagy prog nosztizálható ettől az intézkedéstől. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy még mindig előfordulnak mindenféle igyekezet ellenére is olyan paralel működő kapacitások, amelyek ésszerűsíthetők, és ennek is akadálya volt a különböző tulajdonosi struktúra. Nagyon pozitívnak gondolom, igazából pragmatikus okokból azt, hogy a törvény erejénél fogva zajlik majd le az a két momentum, hogy megszűnik a gazdasági társaság, és költségvetési szervvé alakul. Ez együtt jár azzal is, hogy közalkalmazottak lesznek. Én egy pici t vitatkoznék képviselőtársammal, hogy ma közalkalmazottnak annyira nem jó Magyarországon lenni. Nem ezt látom azért a napi gyakorlatban. Lehet, hogy 1020 évvel ezelőtt jobb volt, de azért ma is elég szép számmal az egészségügyben is igyekeznek a szakembe rek közalkalmazotti státusba jutni, mégis valamiféle biztonságot érezve. Ezen lehet vitatkozni, de én ezt inkább így érzem. Tulajdonképpen még olyan szintre is kiterjed a törvény szándéka, sőt a betűje is, hogy gyakorlatilag, ha valaki nem fogadja el ezt a státust és nem akar közalkalmazott lenni, akkor is végül is még a szabadságmegváltás is megilleti, ami azért néha jogvitát generált. Itt valószínűleg erről nem lehet szó.