Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 4 (257. szám) - A Magyarország és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete között a Magyarországon megrendezésre kerülő 42. Európai Regionális Konferencia kapcsán a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol) kiváltságairól és mentességeiről szóló Megállapodá... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KALMÁR FERENC ANDRÁS, a külügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
1048 hogy nemcsak a kísérő családtagok, hanem még a családtagokat kísérő kisegítő személyzet is belekerül. Szerintem azért ennél egy komolyabb megfogalmazás lenne elvárható. Ráadásul mindezt úgy - hozzáteszem , hogy maga az egyezmény, illetve a most kihirdetésre kerülő törvénybe foglalt mentességekről szóló törvény is elismeri, hogy a mentességek alkalmazásának a rendszere azt az elvet rögzíti és azon indokból táplálkozik, hogy ennek az Interpolkonferenciának és az Interpol intézményeinek a zavartala n működését biztosítsa. Tehát a fő cél a konferencia megtartása. Itt ebben az esetben, bár egy kellemes gesztus, de törvénybe iktatni a kísérő családtagokat és az őket kísérő, nem tudom, bébiszittert, vagy még ki az, aki esetleg egy családot kísérhet, én a zt egy kicsit túlzásnak érzem, bár lehet, hogy a konzervanyagban ez szerepel. Hozzáteszem, hogy információim szerint a külügyi bizottság ülésén az hangzott el, hogy ez változtatás nélkül került beterjesztésre, tehát ez alátámasztotta azokat a kételyeket, h ogy nem próbáltunk meg ezeken a pontokon változtatni vagy egy kicsit tárgyalni róla, hanem tulajdonképpen biztos, ami biztos, beterjesztették ide a Ház elé. De ami a számomra egy kicsit nehezen érthető - és erre is államtitkár úrtól egy választ szeretnék v árni , hogy a 9. cikkben, amely a polgári jogi felelősségről szól, nem értem, hogy mi az indoka annak, mert a közjogi mentességeket még meg lehet érteni, természetesen egy konferencia biztosítására adjunk bizonyos mentességeket. Bár hozzáteszem, hogy nagy on sok konferencián voltam jómagam is, ahol ilyennel nem bírtak a résztvevők, mégsem volt soha semmiféle probléma, de jól van, ezzel még önmagában nem lenne baj. Viszont az, hogy a magyar állam minden polgári jogi felelősséget is átvállal a résztvevők álta l okozott intézményekben, épületekben, helyiségekben, járművekben okozott károkért, én ezt nagyon eltúlzottnak tartom. Ráadásul a résztvevők számára egyéb, bármilyen más okból bekövetkező polgári jogi káreseteket is magára vállalja a magyar állam. Erről is kérdezném államtitkár urat, hogy milyen lesz a megtérítési rendszere. Tehát egy biztosítást köt a magyar állam, ha talál biztosítót ezekre a káresetekre, vagy erre van egy külön keret esetleg a minisztériumnál vagy a szervezőknél? (18.00) Tehát ha tényleg egy komolyabb káresetben felmerül a résztvevők oldalán, vagy akár résztvevők okoznak bárkinek, akár harmadik személynek is ilyen károkat, akkor miből fogják ezeket kifizetni? Ez, gondolom, kellően átgondolásra került, hiszen ha nem gondolták volna át, akk or nem hagyták volna benne a 9. cikkben ezeket a polgári jogi mentességeket. Bár értem, hogy ez is szintén a konzerv anyagban szerepelhetett, de az, hogy egy évig vagy maximum egy évig kívánják ezt a szerződést fenntartani, ez nem kellően körülhatárolt idő pont. A májusi háromnapos konferencia megszervezése után, ahhoz képest egy éven keresztül fenntartható ez a szerződés, és a külügyminiszter állapítja meg a megszűnését. Gondolom, ez egy olyan nem kellően körülhatárolt időpont, amely ráadásul a háromnapos k onferencia kapcsán akár egy évvel is, plusz egy évvel kitágítja ezt a szerződést. Tehát nagyjából ezek azok az aggályok, amelyekre természetesen lehet válaszolni, de a fő cél, amiért ezt mindig el fogjuk mondani, hogy fejeződjön már be az a gyakorlat, hogy majdnem olvasatlanul, kritika nélkül aláírjuk ezeket. Számtalan, sokkal eklatánsabb európai uniós irányelvnek az átültetése kapcsán is elmondtam, hogy ami külföldről jön, ami a nemzetközi zónából jön, azokat a szerződéseket, vagy akár egy európai uniós ir ányelvet, természetesen bizonyos esetekben át kell ültetni, bizonyos esetekben meg kell teremteni a lehetőséget, hogy ezt megfelelő módon a magyar jogba beépítsük. De - ismétlem - fejeződjön már be az a gyakorlat, hogy amit egy nemzetközi szervezet küld, k ritika nélkül aláírjuk, tulajdonképpen nem is merünk semmiféle aggályt felhozni arra hivatkozással, nehogy a nemzetközi jog normáit megsértsük. Egyébként a nemzetközi jogban tulajdonképpen a legtöbb esetben szokások léteznek, és szerződéses viszonyok rende zik a különböző felek mozgásterét. Tehát még a belső jognál is sok esetben nagyobb a mozgástere a kormányzatnak vagy az azt kihirdető Országgyűlésnek.
