Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 4 (257. szám) - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - “Ki adja vissza a házakat, autókat és a szabadságot?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
1027 Először is köszönöm szépen a képviselő úrnak, hogy a tisztelt Ház ülésén is szóba hozta ezt a valóban fontos kérdést. Azt túlzásnak érzem, hogy a kormányt e tárgyban semmittevéssel vádolja, vagy legalább is mintha egy ilyen kép rajzolódott volna ki az ön szavaiból. Mi úgy tekintünk a mögöttünk hagyott három évre - európai összevetésben , hogy nincs még egy olyan ország Európában, ami ennyit tett volna a bajba jutott devizahitelesekért, mint éppen Magyaror szág és annak kormánya. Ami a konkrétumokat illeti: 170 ezer család távozott a lakást terhelő devizahitelesek köréből végtörlesztés formájában, és a legutóbbi napokig 160 ezer család lépett be az árfolyamgátba. Ez azt jelenti, hogy ha összeadom ezt a két s zámot, az 330 ezer család, ha ezt megszorzom 4gyel, ami egy átlagos család száma, azt kell mondanom, hogy több mint 1 millió 300 ezer emberen eddig Magyarország tudott segíteni. Most hagyjuk a kormányt! (Taps a kormánypárti padsorokban.) Az egy másik dolo g. Magyarország megsegítette 1 millió 300 ezer honfitársát attól a veszedelemtől, hogy előbb vagy utóbb a lakására fölvett devizahitel a fejére omoljon. Ez egy olyan teljesítménye Magyarországnak, amit szerintem érdemes elismerni. Függetlenül attól, hogy a kormányhoz kötődik vagy nem, csak azért tűnik ez a kormányzathoz kötődő ügynek, mert korábban semmit sem tettek ezeknek az embereknek az érdekében. Ezért a mostani kormány nem egy jól bevált korábbi gyakorlatot folytatott, mert ilyen nem volt, hanem megte remtette a devizahitelesek kimentésének gyakorlatát. Ezért tűnik úgy, mintha a dolog a kormányhoz kötődne, pedig ez az ország érdeke, Magyarország sikere, és szerintem Magyarország sikere az ellenzék sikere is. Azt kérem öntől, tisztelt képviselőtársam, ho gy ezt is ismerje el a kétségkívül meglévő gondok mellé. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Viszonválaszra megadom a szót a képviselő úrnak. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Miniszterelnök úr, éppen ezért kértem önt, hogy ne ezekkel a statisztikákkal próbáljon megnyugtatni minket, mert ezek azért nem megnyugtatóak, hiszen a károsultak négyötödén ettől függetlenül és ezenfelül nem segített senki. Én egy konkrét száma dattal jöttem elő: 111 ezer család lakását fenyegeti kényszerértékesítés, ebből válogatják ki az önök kvótája alapján azt a több ezret, ahonnan kitakarítanak magyar családokat. Ez most zajlik. És igen, való igaz: felelősek az előző kormányzatok, az akkori Magyar Nemzeti Bank, a PSZÁF és az akkori ellenzék is felelős, mert a nagy hangját nem hallottam, és a módosító indítványait nem lehet megtalálni a világhálón, tehát azt a problémát akkor a saját mélységében sajnos önök sem érzékelték, ezt most kell rendbe tenni. De az, ami most történik, hogy időhúzás zajlik, hogy a Bankszövetséggel alkudozik a kormányzat, ez tarthatatlan. Ezek azok a bankok, amelyek másfélszeres árfolyamkülönbségnél duplájára emelték a törlesztőrészleteket. Elérhetők a banki csalások stat isztikái. Bűnözőkkel, miniszterelnök úr, nem alkudozunk! És nem vagyunk tőkeellenesek, nem vagyunk bankellenesek! Kellenek tisztességes bankok, és kellenek tőkések. De ezek az érintettek bűnözők. Ezeket el kell számoltatni. (Taps a Jobbik padsoraiban. - Kö zbeszólások ugyanott: Úgy van!) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Viszonválasz illeti meg a miniszterelnök urat. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Én nem vagyok híján a kurucos hevület iránti szimpátiának, de ön mégiscsak az egész magyar ban krendszerről beszél ebben a pillanatban, úgyhogy óvatosan az agarakkal, ha szabad ezt kérnem.
