Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 4 (257. szám) - Tóbiás József (MSZP) - a miniszterelnökhöz - “Miniszterelnök úr, hol a határ?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
1025 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Mielőtt érdemben válaszolnék a kérdésére, van itt egy apróság, az utolsó mondatáb an érintette, csak a rend kedvéért, hogy egy másik megközelítés is teret kapjon itt, ha már az alkotmányról van szó: a ’89es demokráciáról beszélt. Nincs itten semmilyen ’89es demokrácia, soha nem is volt. Az első szabad demokratikus választásokat 1990. május 2án tartották, az alkotmány is ezt írja. (Taps a kormánypártok soraiban.) A mi fölfogásunk szerint ’89ben kommunizmus volt, egész addig, amíg az első szabad választásokkal a kommunista rendszert a kommunistákkal együtt át nem adtuk a múltnak - de e z egy részletkérdés. Az alkotmány egyébként ezt írja le; ha már ön az alkotmány tiszteletéről beszél, és elolvassa az alkotmányt, akkor láthatja, hogy ezt a kérdést az alkotmány rögzíti és megválaszolja. (16.00) Ami azonban az Alkotmánybíróságra vonatkozó fontos kérdést illeti, amit ön fölvetett, meg is köszönöm, hogy ezt szóba hozta, egy elvi alapállást kell tisztáznunk, először is. A mi alapállásunk az, hogy nem az emberek vannak a törvényekért, hanem a törvények vannak az emberekért. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van!) Az alkotmányt is emberek alkotják. Az alkotmányt is emberek módosítják, horribile dictu az alkotmánybírók sem az égből szálltak le, hanem emberek választották meg őket az erre vonatkozó alkotmányba n rögzített eljárási szabályok tiszteletben tartása mellett. Ezért tehát azt a fölfogást, ami az emberek és az alkotmány közé választóvonalat akar húzni, mi nem tudjuk elfogadni. Ha mi azt tapasztaljuk, hogy a törvényeink még nem elég jók, nem elég jók ahh oz, hogy megvédjék az embereket, akkor addig kell csiszolni őket, amíg ennek a követelménynek megfelelnek; betartva természetesen az alkotmányban erre előírt összes eljárási szabályt, mert itt vitának - úgy, ahogyan ezt ön tőlem is idézte - helye nem lehet . Bocsánat, az időm lejárt, majd folytatom a viszonválasz keretében, tisztelt képviselőtársam. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Viszonválaszra megadom a szót Tóbiás képviselő úrnak. TÓBIÁS JÓ ZSEF (MSZP) : Köszönöm szépen. Tényleg szeretném, ha nem értené félre, miniszterelnök úr, de ebben a Házban egyedül ön az, aki 1990től végigkísérte az elmúlt 23 évet. Ugye, azért ennek a felelősségével és a súlyával is tisztában van (Moraj a kormánypártok padsoraiban.) , ami azt jelenti, hogy nem tudja magát elvonatkoztatni mindattól, ami történt az elmúlt 24 évben. De a témára! - hogy én is igyekezzek betartani az időkeretet. Azzal egyet kell hogy értsünk, hogy demokrácia csak ott létezhet, ahol az emberi j ogok, a szabadságjogok összekapcsolódnak a szociális biztonság élményével, miniszterelnök úr. (Wittner Mária közbeszól.) És az Alkotmánybíróság relativizálása és döntéseinek következményeként hatáskörének megnyirbálása pontosan azt üzeni a társadalomnak, h ogy vagy kegyenc leszel, vagy nem lesz részed ebben, az emberek sikerében, amelyről mindannyian tudjuk, hogy azt önök csak magukra érthetik. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban. - Wittner Mária: Meg ahol vérbe fojtják a demokráciát!) ELNÖK (Lezsák S ándor) : Köszönöm szépen. Viszonválasz illeti meg a miniszterelnök urat. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Kétségkívül a veteránok közé tartozom, de vannak még itt a Házban néhányan, akik 1990 óta megszakítás nélkül parlamenti képviselők voltak, de ez valóban eg y másik azonnali kérdésre adandó válasz eleme lehetne. Ami a dolgok lényegét illeti, képviselő úr: a mostani azonnali kérdésként föltett vagy fölvetett téma épp a parlament előtt fekszik, hiszen most módosítjuk az alaptörvényt, például az
