Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 4 (257. szám) - Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Veszélyben az inkubátorprogram” címmel - ELNÖK (Kövér László): - DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): - ELNÖK (Kövér László): - SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1004 Képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadjae. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a Ház 193 igen szavazattal, 45 nem ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta. Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Veszélyben az inkubátorprogram” címmel ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Országgyűlés! Lanczendorfer Erzsébet, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: “Veszélyben az inkubáto rprogram” címmel. A képviselő asszonyt illeti a szó. Parancsoljon! DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Heti Világgazdaság február 2i számának 1213. oldalán “Kelle inkubátorp rogram?” címmel egy különös írás jelent meg. Egy nemrégiben kiadott ENSZjelentésre hivatkozva ugyanis vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy a kórházak elé kihelyezett babamentő inkubátorok, idézem: “többet ártanak, mint használnak”. Az ENSZ Gyermek jogi Bizottsága, amelynek tagjaként Herczog Mária érvelt az újságban, az anonimitást kérte számon a programon, amelynek következtében az idekerülő gyermekek önazonossághoz való joga sérül. Az érvelés szerint a gyermek előtt örökre rejtve marad, honnan jött , kik voltak a felmenői, milyen nemzetiséghez, valláshoz tartoztak. Ugyanakkor a cikkből kiderül, hazánkban mintegy negyven babát mentettek meg az elmúlt másfél évtizedben ezek az inkubátorok. A cikk aztán fordulatot vesz, és a tárgytól picit eltávolodva, elhangzik egy másik kérdés is Herczog Mária szájából, talán az utcákon ma is látható plakátok kapcsán is. A plakátok felirata a következő: “Azt is megértem, ha nem vagy még kész rám, de inkább adj örökbe, hadd éljek!” A plakáton egy néhány hetes magzat kép e látható. Herczog Mária kérdése pedig arra vonatkozik, hogy, idézem: “Mennyiben családbarát megoldás, ha az anyának, a családtagoknak nyújtott minden lehetséges segítség helyett arra ösztönzik a krízisben levőket, hogy szabaduljanak meg a gyermektől?” Tis ztelt Államtitkár Úr! Kérdésem, hogy mihez van elsősorban joga az embernek: az élethez vagy az önazonossághoz? Vajon egy működőképes, eredményes program valóban megszüntethetőe az önazonossághoz való jog esetleges sérelme miatt? Várom megtisztelő válaszát . (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Válaszadásra Soltész Miklós államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon! SOLTÉSZ MIKLÓS , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ti sztelt Képviselő Asszony! Elsőként fontos azt hangsúlyozni, hogy az első babamentő inkubátort 1996. május 16án helyezték el a SchöpfMerei Kórházban, ami annak idején anyavédelmi kórház volt, abortuszt egyébként abban a kórházban nem végeztek, és zárójelb en azért mellékesen hozzáteszem, hogy az előző kormány bezáratta az egyetlen ilyen szülészetet. Azóta, ahogy ön is mondja, közel negyven gyermek “született meg” az inkubátorokban, és én azt gondolom, hogy az elsődleges szempont az élet. Elsődleges szempont az, hogy ezek a gyermekek, akik megszülettek, élnek ma is, sőt közülük már többen a felnőttkor közelében élnek, és nagyobbak is már ennél. Éppen ezért azt kell mondani, hogy mindent felülír az élet, és bármilyen igazságtartalom is van abban a gondolatban, hogy az önazonossághoz való jog
