Országgyűlési Napló - 2012. évi téli rendkívüli ülésszak
2012. december 17 (250. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (Jakab István): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
151 Jobbik, korábban megüresed ett tagsági helyére Rozgonyi Ernőt, független képviselőt javasolja. Kérdezem önöket, elfogadjáke ezt a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés a személyi javaslatot 273 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett elfogad ta. Az Országgyűlés és a magam nevében az új bizottsági tagoknak munkájukhoz sok sikert kívánok. A határozathozatali eljárások végére értünk. (Zaj, beszélgetés. - Az elnök csenget.) Tisztelt Képviselőtársaim! Csupán egyetlen pillanatra kérem tisztelettel a figyelmüket. A magam nevében mindenkinek áldott karácsonyi ünnepeket és békés, boldog új esztendőt kívánok, akik most elhagyják a termet; mi a munkánkat folytatjuk napirend utáni felszólalásokkal. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps. - Rövid szünet. - Számos képviselő távozik az ülésteremből.) Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. A mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (Jakab István) : A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. Megadom a szót, 5 perces időkeretben. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A velencei jegyzőkönyv értelmében 1921. decem ber 14e és 16a között Sopron és környékének lakossága népszavazáson döntötte el, hogy összesen 257 négyzetkilométer Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzone. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan el is fogadtak. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés Sopront és környékét a későbbi Burgenlanddal együtt Ausztriához csatolta. (22.50) A magyar egységek ’21 augusztusában kezdték meg a terület kiürítését, a benyomuló osztrá k csapatokat azonban felkelők állították meg Pinkafőnél és Ágfalvánál. A harcokban az osztrákok három, a magyarok egy embert vesztettek. A következő napokban Prónay Pál és Héjjas Iván vezetésével mintegy 3 ezer különítményes vonult be az Ausztriához csatol t területekre. Eközben Sopron parancsnoka tevőleges, a magyar kormány hallgatólagos támogatást nyújtott nekik. A felkelők szeptember elején visszavertek egy újabb, immár nagyobb erőkkel végrehajtott osztrák támadást, a hónap végén pedig Ausztriába is betör tek. 1921. október 4én Felsőőrön alkotmányozó gyűlés kiáltotta ki a független Lajtabánságot, melynek vezetője Prónay lett. A magyar kormány ugyan nem ismerte el az új “államot”, de arra sem volt hajlandó, hogy a csapatokat kivonja a térségből. A helyzet m egoldására a két fél között olasz közvetítéssel Velencében kezdődtek meg a tárgyalások. Az október 13án létrejött megállapodás szerint a magyar fél kiüríti a területet, ezután nyolc nappal népszavazás dönt Sopron és a környező nyolc község hovatartozásáró l. Ehhez a sikerhez elengedhetetlen volt a Rongyos Gárda megjelenése. A vörösterror, a románok megszállása és a trianoni igazságtalanság nyomán sorra alakultak a nemzeti önkéntes és központilag szervezett alakulatok. A Sopron és környékének visszacsatolásá t kiverekedő egység a Rongyos Gárda volt. A Rongyosok között a DunaTiszaközi gazdák, soproni és környékbeli lakosok és a mosonmagyaróvári gazdász akadémia diákjai egyaránt megtalálhatóak voltak. A népszavazás előbb Sopronban történt meg, majd a következő nyolc falu voksolhatott hovatartozásáról: Fertőrákos, Balf, Kópháza, Fertőboz, Nagycenk, Harka, Bánfalva, Ágfalva. A két
