Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 5 (233. szám) - Dr. Szél Bernadett (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Mi lesz a keresetekkel 2013-ban?” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2590 És kérdezem önt tisztelettel, hogy lesz jövőre bérkompenzáció vagy nem lesz. Ha lesz, akkor milyen forrásból lesz, és milyen mértékű lesz ez? Ha nem, akkor kérdezem önt, tisztelt államtitkár úr, hogy mégis hogyan akarják növelni a munkaadók mozgásterét a béremelésre. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Czomba Sándor államtitkár úrnak. DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Menjünk sorban! A legfontosabb kérdése az volt, hogy lesze 2013ban bérkompenzáció. A válaszom: igen. Ha megfigyeli, tavaly év végén elfogadott az Országgyűlés egy olyan törvényt, ami nemcsak 2012re, hanem 2013ra is rögzítette a bérko mpenzációt és ennek mértékét is. Jövőre a kompenzáció mértéke a versenyszférában és a nonprofit szektorban 64 milliárd forint lesz. Érdemi választ adtam a legfontosabb kérdésére. A következő, ami nagyon fontos, itt tisztázzuk a félreértést. Soha nem mondta m azt, amit ön az előbb a számba próbált adni. Én azt mondtam, hogy a minimálbér és a 135 ezer forint közötti sávban van szükség 2013ban bérkompenzációra, 135 ezer forint fölött 10 százalék alá esik a kompenzáció mértéke, onnantól kezdve a vállalkozások l esznek azok, akik a kompenzációt kérik. Azt mondja, hogy a részmunkaidősítésből adódik probléma. Hadd mondjak egy konkrét adatot. Egy év alatt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma 72 ezerrel nőtt, a részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma 7 e zerrel. A 3,9 millió emberből 3,6 millió teljes munkaidőben van foglalkoztatva, 300 ezer részmunkaidőben van foglalkoztatva. Tessenek összerakni az adatokat, hogy hogyan is áll ez össze. 2012 volt a legnehezebb év a kompenzáció kapcsán, hiszen gyakorlatila g azt láttuk, hogy 2012ben a minimálbérhez képest 19 százalékos növekedést kellett volna megvalósítani a vállalkozásoknak. Ha ezt ráengedjük a vállalkozásokra, Magyarországon munkahelyek ezrei, tízezrei szűntek volna meg. Ezért döntöttünk úgy, kértük azt a vállalkozásoktól, hogy 5 százalékig legyenek partnereink, ez nagyjából 56 ezer forint a minimálbér környékén, és efölött teljes egészében a kormány, illetve az államháztartás a segítségükre siet. Ennek megfelelően tudom azt állítani - még egyszer mondom , hogy több mint 90 százalékos a végrehajtás, tehát az összdolgozói létszám tekintetében 90 százalék fölött van a bérkompenzáció végrehajtása. Köszönet minden egyes vállalkozásnak, aki a nehézségek ellenére is képes volt, tudott és akart partnerünk lenni ebben az igen nehéz munkában, mert ha csak az adminisztrációját nézem, az se volt egy egyszerű feladat, azok, akik ezt csinálták, azok nyilván tudják. Azt szeretném üzenni nekik, hogy jövőre lényegesen egyszerűbb lesz az adminisztratív tevékenység is emög ött. Azt javaslom, tisztelt képviselő asszony, hogy ne egyegy évet ragadjunk ki. Átállunk az egykulcsos arányos adórendszerre. Ez bizony egy nehéz átállás, és három év kell ahhoz, hogy ennek mindenféle hatása, pozitív hatása érvényesüljön. Figyelje meg a KSH adatait, 2011ben reálszinten 5,8 százalékkal nőttek a bérek a családi adókedvezményt figyelembe véve. A többgyermekes családoknál ennél lényegesen magasabb volt. Valószínűleg az idei évben nem mondhatjuk el ezt a számot, valószínűleg reálszintű csökke nés várható, de én azt javaslom, hogy a három évet együtt vizsgáljuk, és meggyőződésem, hogy a három évet együtt vizsgálva, a végszaldó pozitív lesz. 2007től nem nőnek a minimálbérek, csak nominálszinten egyébként Magyarországon, és abban bízunk, abban bí zom személy szerint is, hogy a munkaadókkal, munkavállalókkal folytatott tárgyalások eredményeként ebből a helyzetből is ki fogunk tudni 2013ra mozdulni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
