Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 10 (216. szám) - A Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményhez fűzött fenntartásról és az egyezmény módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - BÖDECS BARNA (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - SZABÓ REBEKA (LMP):
100 államtitkár úr adja elő ezt a javaslatot, hanem Budai Gyula, de amúgy nagyon örülök ennek, mert általában vidékfejlesztési témákról szoktunk vele társalogni a p arlamentben, most először hallottam olyan kifejezéseket államtitkár úr részéről, mint rákosi vipera vagy túzok, ezért nagyon örülök annak, hogy most már ezekkel a nagyon fontos védett állatokkal is foglalkozik. Gondolkoztam rajta, hogy azzal kezdjeme a fe lszólalásom, hogy a tátorján vagy a gyapjas gyűszűvirág élőhelyeinek helyzetét taglaljam, vagy netán beszámoljak önöknek a tornai vértő állományának aktuális helyzetéről, de úgy döntöttem, ezt most nem teszem, ugyanis a magyar természetvédelemben mindabban , ami ezen egyezményben lévő fajok helyzetével összefügg, sokkal mélyebb és átfogóbb problémák vannak annál, mint hogy most kitérhetnék ezeknek az egyébként nagyon fontos fajoknak a helyzetére. Ugyanis, mint ahogy a számos civil szervezet által a kormány k örnyezetpolitikai teljesítményének a félidei értékelésében is szerepel, Magyarországon jelenleg a környezet- és természetvédelmi intézményrendszer drasztikusan lepusztult. A természetvédelmi ágazat kormányzaton belüli reprezentáltsága és érdekérvényesítő k épessége soha nem látott mélységekbe zuhant. Az a helyzet, hogy a környezetvédelmi tárcát feldarabolták, nagyobb részét elnyelte a vidékfejlesztés, és a legjobb szakemberei döntő részét elbocsátották. Ezt azért is fontos itt megemlíteni, mert ez történt az zal a szakemberrel, Rodics Katalinnal is - akiről egyébként már volt szó itt az ülésteremben , aki a szóban forgó, a veszélyeztetett fajokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinkkel foglalkozó egyezmény felelőse volt, és ezen a területen európai szakt ekintélynek számított. Őt gyakorlatilag az európai uniós elnökség kellős közepén, függőben lévő projektek közben sikerült azonnali hatállyal eltávolítani a minisztériumból. Gyanítható, hogy éppen azért kellett távoznia, mert Magyarországon a kormányban min iszterelnökhelyettesi szinten van képviselve a vadászlobbi, és ennek érdekérvényesítő képessége nagyságrendekkel erősebb a természetvédőkénél, és Magyarországon a védett fajok kereskedelmét korlátozó egyezmény - amiről most beszélünk - betartatása kapcsán a legjellemzőbb konfliktust a külföldön vadászgató magyar notabilitások trófeáinak hazajuttatása jelenti, és ennek kapcsán a Rodics Katalin vezette minisztériumi részleg gyakran került összeütközésbe úgynevezett fontos emberekkel. Könnyen lehet, hogy ezér t kellett távoznia, és ezért nincs hatékony szakmai képviselete ennek a területnek a minisztériumban. Ennek egyébként egy bizonyítéka - amit szintén a civilek jegyeztek meg az említett értékelésükben , hogy nem olyan régen egy 5 ezer hektáros vadászterüle t kijelölésére került sor a Hortobágyi Nemzeti Park területén, ott, ahol évtizedek óta nem folyt sportcélú vadászat. Úgy látszik, hogy erre azért van gondja a minisztériumnak. Egyébként az Orbánkormányban Rodics Katalin távozása után az egyezménnyel kapcs olatos ügyek a VM vadászati osztályához kerültek, ami meglehetősen érdekes, hiszen ez tulajdonképpen a legsúlyosabban ellenérdekelt fél. Ebben a szétzilált és irracionális struktúrában sajnos számos hasonló példát is találunk. Más nemzetközi egyezményeket, például a környezeti információkhoz történő szabad hozzáférésről szóló aarhusi egyezményt az élelmiszerláncfelügyelet gondozza, az ehhez értő szakemberek viszont már nem dolgoznak a tárca kötelékében. Ez a teljesen kaotikus kormányzati szerkezet természe tesen nem oka, hanem inkább csak az egyik lenyomata annak, ahogyan az Orbánkabinet a természetvédelemről gondolkodik. Ennek a kormányzati filozófiának és gyakorlatnak az a lényege, hogy a természetvédelmi szempontok és a védett értékek semmiképpen nem hát ráltathatják a külföldi befektetőket, a kormány számára kedves magyar szerencselovagokat vagy a fideszes többségű települések területfejlesztési törekvéseit. Klasszikus példa erre az Audiügy, ahol gondolkodás nélkül feláldoztak a pannon régióban pótolhata tlan kincsnek számító növény- és állatfajokat ahelyett, hogy a tervezett létesítmény elhelyezését az engedélyezési eljárás során a természeti adottságokhoz próbálták volna igazítani. De ugyanígy a feltett kéz politikája érvényesül a dunakeszi Auchanbővíté snél, ahol egy védett láp lehet potenciálisan az áldozat, vagy Almásfüzitőn, ahol egy Natura 2000 területtel szomszédos egykori vörösiszaptározón, a Duna árterén zajlik veszélyeshulladéklerakás. A kormányváltás óta gyakorlatilag szünetel a védelemre érde mes területek védetté nyilvánítása, illetve a védett területekre
