Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
969 Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt 2025 év tanulságai rávilágítanak arra, hogy egy olyan magánjogi szabályozásra van szükség Magyarországon, ahol nem lehet a magánjog köpönyege mögé bújva szabadon garázdálkodni a közvagyonnal, a közöss ég pénzeivel. Éppen ezért tartjuk elfogadhatatlannak azt, hogy a törvényjavaslat úgy veszi ki a 2003as üvegzsebszabályt a polgári törvénykönyv tervezetéből, hogy a nemzeti cinizmus rendszere nem terjesztett be olyan javaslatot, amelyik az üvegzsebszabályt egy másik törvénykönyvbe illesztené be. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy ha az új Ptk. hatályba lép, akkor egyetlen önkormányzat, egyetlen kormányzati szerv szerződéseibe se tekinthet bele senki. Problémás a Lehet Más a Politika számára az is, hogy az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogok alapjául szolgáló iratokba kizárólag jogérvényesítés, illetve kötelezettség teljesítése érdekében lehet betekinteni. Mi a helyzet a lakásmaffiák garázdálkodásával? Mi a helyzet akkor, amikor az ingatlannyilvánt artást használják fel a közvagyon, közpénzek eltüntetésére? Hogyan fog működni a tényfeltárás? Hogyan lehet a jogsértő ügyleteket leleplezni? Az LMP szeretne továbblépni az offshore lovagok elleni harcban, éppen ezért kezdeményezzük azt, hogy már a magánj ogi kódex is találjon megoldást arra, hogy a magáncégek közötti kapcsolatokban is az offshore tulajdonost meg kelljen nevezni, illetve el lehessen jutni minden esetben a magáncégek mögötti természetes személyekig. Tisztelt Országgyűlés! 2010 decemberében Scheiring Gábor képviselőtársammal javaslatot terjesztettünk elő a Gt. módosítására annak érdekében, hogy a szétválási szerződésekkel ne kelljen kibújni különböző közösségi kötelezettségek alól. Ma a magánjogi kódex idevágó tervezete erre nem nyújt megoldá st. Továbbra is az a helyzet, hogy ha egy céget megbírságol, mondjuk, a környezetvédelmi hatóság vagy az ÁNTSZ, akkor simán egy szétválással a különböző tilalmak, illetve kötelezések alól ki lehet bújni. Az LMP számára kiemelten fontos, hogy az újkapitaliz mus, a globalizáció viszonyai között a magánjog kellő védelmet adjon a fogyasztóknak. Nem ad ez a magánjogi kódex többletvédelmet az uniós előírásokhoz képest. Én is szeretném megerősíteni azt, hogy nem elfogadható számunkra, hogy a fogyasztó fogalmát a te rmészetes személyekre szűkíti ez a törvényjavaslat. (12.20) Egy olyan országban, egy olyan gazdaságban, ahol tömeges a kényszervállalkozás, tömegesen alkottak családok, magánemberek kényszervállalkozásokat, a különböző kényszervállalkozásoknak, mondjuk, eg y mobilcéggel vagy egy közműcéggel kötött szerződését kivonni a fogyasztóvédelem alól, ez praktikusan kiüresíti a fogyasztóvédelmi jogot. Szeretnék utalni arra, hogy a jótállás szabályait a törvénykönyv nem határozza meg kellően kimerítően, és addig, amíg nincsenek meghatározva a jótállás feltételei, gyakorlatilag ezt a jogintézményt is ki lehet üresíteni. Szeretnénk, ha pontos leírást kapna, hogy a jótállás keretében mire köteles a gyártó cég a fogyasztóval szemben, és szeretnénk azt is elérni, hogy az elm últ évek tapasztalatai alapján a fogyasztói szerződések esetében a hat hónapos vélelmi időt hosszabbítsuk meg, hiszen ennek a vélelmi időnek a használata nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Tisztelt Országgyűlés! Amikor magánjogi kódexet alkotunk, t ekintettel kell lennünk a kettéosztott gazdaság állapotára, tekintettel kell lenni arra a versenyhátrányra, amit a hazai kis- és középvállalkozások, kistermelők, családi vállalkozások szenvednek el a különböző kormányok oligarcháival, illetve a multinacion ális cégekkel szemben. A hárommilliós törzstőkére emelés ma hitelezővédelmi érdekeket nem szolgál, senki nem gondolhatja komolyan, hogy akkor, amikor egy kis kft. százmilliós szerződéseket köt, a hárommilliós törzstőke bármi ellen is védené a hitelezőket. Ugyanakkor a hirtelen törzstőkeemelés egy magas belépési korlátot emel a vállalkozni kívánó, nem tőkeerős magyar emberek elé. Az LMP azt javasolja, hogy a hitelezői érdekeket sokkal inkább a törzstőke és a saját tőke részarányához kötődően határozzuk meg ú gy, hogy ilyen esetben lépjen be a tulajdonos mögöttes
