Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
963 Osztjuk több tekintetben Jobbágyi Gábor professzor úr kritikai megjegyzéseit a kötelmi különös rész egyes új szerződési elemeivel kapcsolatban. Helyes egyébként és jónak tartjuk mi is, hogy a fizetési megbízás, vagyonkezelés, franchise, lízing, faktoring, új típusú szerződések bek erültek, azonban például akár a faktoringszerződésnél utalnunk kell rá, hogy rendkívül veszélyes területről van szó, tehát a magyar vállalkozások az ismert körbetartozás miatt kényszerhelyzetben teljesen kiszolgáltatott diktátumok elszenvedői lesznek, tehá t nagyon fontos, hogy a szabályozást még csiszoltabbá tegyük. A hátralévő rövid időben most már csak inkább gondolatjelesen vetném föl az üzleti titok kérdéskörének a meghatározását, amely aggályos. A jelenlegi szabályozáshoz képest a közvagyon körébe tart ozó adatok és információk köznyilvánosságtól való elzárására nyit lehetőséget, ezt semmiképpen nem támogatjuk. Támogatjuk viszont a személyek védelme körében a sérelemdíj intézményét. Ez, úgy gondoljuk, hogy végre áttörheti azt a bírói gyakorlatot, amely M agyarországon oda vezetett, hogy a személyeknek valójában nincs igazi értékük. Legyen akár egy személyes szabadság megsértése egy hatóság részéről egy jogellenes fogva tartással, legyen szó egy jó hírnév megsértési ügyről, képtelenség az, hogy egy aránytal anul csekély összeggel kell megelégedni a jogsértetteknek. Nagyon fontos, hogy a szabályozásban viszont úgy alakítjuk a szabályokat végső soron, hogy ne adjon lehetőséget arra, hogy a köztudomású tényként való elismerésen túl ne lehessen bizonyítani a való s károk valós mértékét, nyilván az egyébként elvárható vagy bekövetkező kár mértékéhez képest. Van itt még rengeteg probléma a tulajdonjog területén, például a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a közös tulajdon használatba adásához. Száz fő fö lött kritikus helyzetek alakulnak ki, itt az osztatlan közös tulajdonú földterületek, vagy éppen közösségek, tulajdonosi közösségek életét ez rendkívüli módon megnehezíti. Amire még mindenképpen utalnék a végén, az az, hogy a hatálybalépéssel kapcsolatos s zabályoknál elengedhetetlen annak a gondos megvalósítása, hogy mind a bírói gyakorlat, mind pedig a jogalkalmazók teljes köre és a polgárok leginkább, akiket érint ez, teljesen nyilvánvalóan megismerjék az új szabályokat, és képesek legyenek arra, hogy érd ekeiket megvédjék, mert egy tisztességes társadalomban, ahol az egyén megfelelő méltósággal és megfelelő védelemmel kell rendelkezzen és autonómiával, nem maradhat fönn az a kiszolgáltatottság, amely jelenleg a magyar embereket a mindennapi magánjogi viszo nyokban jellemzi. Mi ehhez képest fogjuk tehát a végső támogató nyilatkozatunkat megadni, de mindenesetre ezúton is még egyszer köszönjük a kodifikátoroknak a kitűnő munkát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszön öm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoklatát itt, az emelvényen Staudt Gábor képviselő úr folytatja. Parancsoljon, képviselő úr! DR. STAUDT GÁBOR , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Bár megtette Gau di képviselőtársam, de én is meg szeretném köszönni a kodifikációs bizottságnak és Vékás Lajos professzor úrnak azt a munkát, amit az előttünk lévő tervezetbe belefektettek. Ennek köszönhető, hogy koherens egészet, egy - egyébként a részletes indoklását ol vasva is - tudományos munkát kaphattunk kézbe. (11.50) Ami azért is külön jó, és még pluszban örülünk neki, hogy a kormányzat sem nyúlt bele, tehát a módosító javaslataikat ők is ugyanúgy meg fogják tenni; ugye, az előző ciklusban ez nem így történt, ez az ért fontos dolog, és ezt is meg szeretnénk köszönni. Ennek ellenére vannak olyan részek, amelyeket kritikával kell illetni, és nem a jogtudomány szempontjai vagy a kidolgozatlanság okán, hanem egészen egyszerűen azért, mert vannak olyan
