Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
931 Engedjék meg, hogy a Tisztelt Ház előtt is megköszönjem Vékás Lajos professzor úrnak és munkatársainak a kitartását. Köszönöm, hogy ennyi év után sem hagytak fel a lelkesedéssel, és elkészítették a törvényjavaslat alapjául szolgáló, közel 1600 szakaszból álló szakmai tervezetet. A tervezetet széles körű szakmai és társadalmi vitára bocsátottuk. A vita során beérkezett észrevételeket megfontoltuk, és lehetőség szerint figyelembe is vettük. Tisztelt Képviselőtársaim! Kijelenthető, hogy a kod ifikáció célja egy ellentmondásmentes, a gyakorlati jogalkalmazást segítő, a bírói gyakorlatot a normaszövegbe integráló, minden részletében átgondolt kódex megalkotása, figyelembe véve a hatályba nem lépett Ptk. hasznosítható megoldásait is. (9.10) Hangsú lyozandó, hogy a kódex megalkotásánál alapvető cél volt a magánjogi jogviszonyok jelenleginél is szélesebb spektrumának felölelése. A magánjogi normákkal rendezett életviszonyok összességét természetesen szinte lehetetlen egy jogszabályban kezelni, így eze k öncélú összegyűjtésétől a javaslat is eltekint. Ugyanakkor határozott igény mutatkozott arra, hogy az alapvető jelentőségű polgári jogi rendelkezések többsége egy helyütt legyen fellelhető, ezzel is megkönnyítve a polgári jog rendszerében történő eligazo dást. Ennek a szempontnak az érvényesülését jelzi a családjogi törvény rendelkezéseinek integrálása a polgári törvénykönyvbe, valamint a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezések kibővülése, a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyag polgári jogi kódexbe építése is. Az említett megoldás nem egyedülálló, Európa több mértékadó kodifikációja, például a svájci, a holland vagy az olasz szabályozás már hosszú ideje hasznosítja az integrált szabályozás előnyeit. A családjog integrálása a korábbi magyar m agánjogtól sem volt idegen. A családjogi szabályozás szerves része volt az első átfogó magánjogi kódextervezetnek ugyanúgy, mint az 1928as magánjogi törvényjavaslatnak. Hölgyeim és Uraim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat szerkezetében is rendhagyó. A tö rvénykönyvben elhelyezett rendelkezések számának jelentős növekedését ellensúlyozza a törvény belső szerkezetének logikusabb felépítése. Az új polgári törvénykönyv új szerkezeti egységként alkalmazza a könyvet, amellyel a polgári jog nagyobb részterületeit választja el egymástól. A könyvek természetesen nem jelentenek éles határvonalat, nem függetlenek egymástól, de kifejezik a polgári jog belső tagolódását. Az új Ptk. könyvei a következők: Bevezető rendelkezések, Az ember mint jogalany, A jogi személy, Csa ládjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklési jog és Zárórendelkezések. Az alkalmazást jelentősen megkönnyítő újítása a javaslatnak az úgynevezett paragrafuscímek bevezetése. A paragrafuscímmel a jogalkotó egyes külföldi kódexekben és nemzetközi modellszabályo zásokban már bevált, jogrendszerünkben ugyanakkor mind ez idáig ismeretlen megoldást honosít meg. A paragrafusok címei ugyan nem tekinthetők külön szerkezeti egységnek, de megkönnyítik a törvényen belüli tájékozódást. Az áttekinthetőbb szerkezet fontos sze repet játszik a szabályozás kiszámíthatóságának és így a jogbiztonság megerősítésében. A szerkezet átalakítása és egyszerűsítése ráadásul a szabályozás tartalmi megváltoztatása nélkül is a kiegyensúlyozottabb és rugalmasabb jogalkalmazást segítheti elő. Ez a helyzet például a kötelmi jogi könyv általános részének szabályainál, amelyen a javaslat érdemben ugyan nem hajt végre jelentős átalakítást, a hatályosnál feszesebb, áttekinthetőbb szerkezet, az egyértelműbb és pontosabb meghatározások feltehetően kedve zően befolyásolják majd a rendelkezések gyakorlati alkalmazását. A szerződések érvénytelenségére vonatkozó rendelkezéseknél a javaslat egységes rendszerbe foglalja az érvénytelenségi okokat, ezzel is világosabbá téve azok összefüggéseit. A kódex jellegű jo galkotás és a magánjogi jogviszonyok átfogó szabályozása egyúttal a jogrendszert kímélő hatású is. Egyes, eddig Ptk.n kívül elhelyezett rendelkezések inkorporálása az új kódexbe elkerülhetővé teszi ugyanazon kérdések párhuzamos szabályozását, ilyen módon tehát a jogrendszer egésze
