Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - A választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
905 pontról kezdeni, és semmilyen tekintélyvesztés nem következik be abban az esetben, ha önök belátják, hogy ez elf ogadhatatlan, a magyar társadalom nem kér ebből. Nem kell részletes vitát folytatni egy olyan jogintézményről, amelyet nem akarnak a magyar választópolgárok, és azt is be kell látni, hogy tisztességes versenyben győzni mindig többet ér, mint különböző admi nisztratív módokon akadályokkal megemelve, lehetőség szerint a választók 2030 százalékos részvétele mellett kierőszakolni egy politikai győzelmet ilyen szempontból. Kérem tisztelettel az előterjesztőket, hogy változtassanak ezen, vonják vissza ezt a javas latot. Van lehetőség, bőven van még idő arra, hogy új törvényjavaslat készüljön. Ebbe be kellene vonni az ellenzéki pártokat, szakértőket, talán ilyen szempontból jobbakat, mint akik most szövegezték ezt a javaslatot. A következő választásokig még rengeteg idő van. Nagy a tét olyan szempontból, hogy három választásról beszélünk, hiszen országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választások lesznek. Egy ilyen regisztrációval a jelen állás szerint akár háromból is ki lehet záródni, bár ígéret van arra , hogy önök ezt nem így gondolják. Jelen pillanatban ez a törvényjavaslat alkalmatlan nemhogy az általános vitára, hanem egyáltalán arra, hogy ebben érdemi egyeztetés legyen. Köszönöm szépen a figyelmet. (Karácsony Gergely tapsol.) ELNÖK (dr. Latorcai Jáno s) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka Vejkey Imre képviselő úr. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr! DR. VEJKEY IMRE , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tiszte lt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény közel másfél évtizede nyújtott úgy szabályozási hátteret a közjogi választások lebonyolításához, mely alapjaiban az MSZP, MDF még rendszerváltás előtti , zárt ajtók mögött kötött megállapodásán alapult. A rendszerváltó pártok közül ugyanis az MDFen kívül más ellenzéki pártok nem vettek részt a választási jogi keretek kidolgozásában. A törvénynek akkor társadalmi vagy más egyéb nyilvános vitája nem volt. A választási eljárási törvény kimunkálása és elfogadása tipikus példája volt a pártállami érdekek átmentésének. Ezt védik most a mai ellenzéki pártok. A Hornkormány az 1997. évi C. törvény megalkotásával, a koalíció tulajdonképpen nem tett egyebet, mint a Kádárkorszak utolsó Országgyűlése által elfogadott választási törvényt alapjaiban fenntartva, bontotta azt egyfelől anyagi jogra, amit választási törvénynek neveztek el, továbbá bontotta másfelől eljárási jogra, amit választási eljárásról szóló törvényne k neveztek el. Az elmúlt időszakban történt változások, így mind az új alaptörvény megalkotása, mind az országgyűlési képviselők választásának új rendszere azonban a választási eljárási szabályok megújításának a szükségességét vetették fel. A joggyakorlatb an felhalmozott tapasztalatok szintén indokolttá tették a választási eljárási szabályok újragondolását. A magyar demokrácia nagy eredménye és állomása, mondhatni, közös sikerünk, hogy az új választási eljárási törvényről most a nyilvánosság előtt lehet vit ázni, és azt egy szabad választású parlament fogadhatja majd el. Tisztelt Képviselőtársaim! A T/8405. számú törvényjavaslat szerint a választási eljárásról szóló törvény nem került egyesítésre a választási anyagi jogi szabályokkal. A törvénytervezet általá nos és különös részre tagozódik, melyben az általános rész tartalmazza a közjogi választásokra alkalmazandó közös szabályokat, míg a különös rész az egyes választástípusok közöstől eltérő vagy kiegészítő szabályait tartalmazza. A választói névjegyzék diszk riminációmentes kialakítása érdekében 2014től az egyes választások során az előzetes feliratkozás nélkülözhetetlen lesz. Megkerülhetetlen tehát az előzetes feliratkozás intézménye, ugyanis nem lehet másképpen nyilvántartásba venni a Kárpátmedencében, de a határainkon túl élő, azonban állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkező honfitársainkat, valamint az itthon élő nemzetiségieket, továbbá szintén csak ezzel a módszerrel tudjuk biztosítani a voksolás napján külföldön tartózkodó és
