Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8404. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
876 szabálynak ez a veszélye fönnállt, hogy bizony, ha önöknek éppen a pillanatnyi politikai érdekük úgy diktálja, akkor gyorsan hozzányúlnak, és megváltoztatják. És leginkább az a veszély fenyeget, hogy ha valami olyat akarnak csinálni, valami olyan törvényt akarnak elfogadni, ahol fölmerül a gyanú, hogy az alaptörvényellenes, akkor nem azon kezdenek el gondolkodni, hogy vajon amikor a FideszKDNP elfogadta ezt az al aptörvényt, milyen értékek, milyen szándékok motiválták, hogy pont így fogadják el, és felülvizsgálják a szándékot, hogy helyese, ha a korábbi állításukat most fölül akarják vizsgálni, és más szabályt akarnak behozni - nem, nem ezen gondolkodnak el. Hanem első lendülettel azt mondják, hogy nos, akkor írjuk át az alaptörvényt, és akkor majd az, amit szeretnénk megcsinálni, nem lesz alaptörvényellenes. Így jártak a bírák nyugdíjkorhatárának meghatározásánál, és így járnak most is, mert gyakorlatilag nem tör ténik más, mint hogy most szeretnék azt az egyébként alkotmányellenes vagy alaptörvényellenes, kirekesztő regisztrációs szabályt meghozni, és azt gondolják, hogy azzal, hogy ezt beírják az alaptörvénybe, az alaptörvény felhatalmazást ad arra, hogy sarkala tos törvény hozhat ilyen szabályt, hogy legyen feliratkozás vagy regisztráció, akkor ez ettől automatikusan alaptörvényszerűvé válik. Szeretném önöknek azt mondani, hogy nem. És jól érzik önök, hogy akarnak előzetes normakontrollt, mert nem merik azt megko ckáztatni, hogy ha amit egyébként az önöknél szép számban lévő képzett jogászok is aggodalomként megfogalmaznak, na, mi van, ha ezt az Alkotmánybíróság is így látja, és ez megakad. Elmondom én, nem egy nagyon bonyolult összefüggés, hogy miért alaptörvénye llenes ez. Az az alaptörvény, amelyet önök fogadtak el, a XXIII. cikk (1) bekezdése a következőt mondja: “Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a z európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.” Tehát ez egy alkotmányos alapjog, amelyet az önök által elfogadott alaptörvény biztosít minden nagykorú magyar állampolgárnak. Itt szóba került a vitában az is, hogy az alapjogok korlátozhatóake vagy sem. Itt több képviselő is rámutatott arra, nagyon helyesen, hogy az alapjogok, bizonyos feltételek fennállta esetén korlátozhatóak, kivétel ez alól az úgynevezett két abszolút jog, ami minden körülmények között korlátozhatatlan, ez a z emberi élet és az emberi méltóság. Az most egy külön szájt, csak zárójelben mondom, hogy egyébként azoknak az emberek méltóságával mi van ebben a szituációban, akiket a fideszes képviselők vadbarmoknak neveztek, akiket Harrach Péter az utolsó pillanatban a szavazatát egy korsó sörért megvehető embereknek nevezett; hogy az ő méltóságukkal mi van, ez külön megérne egy hosszú érvelést. Egészen bizonyos, hogy aggályosnak tűnik. De az is egészen bizonyos, és ez is elhangzott már a vitában, hogy ha a választójo gát a magyar választópolgároknak ilyen módon korlátozni akarják, mint ahogyan önök megteszik ebben a beterjesztésben, akkor legalábbis azt mérlegelni kell, méghozzá nagyon alaposan, hogy ez milyen legitim cél érdekében történik, és arányose a korlátozás a z elérni kívánt céllal. Ezt a két dolgot egészen bizonyosan bizonyítani kell. A legitim cél, amiről itt hol nagyon magasztosan beszéltek egyes képviselők, hol pedig rendkívül ellentmondásosan, ahogy korábbi hozzászólásomban már erre rámutattam, ez nem körv onalazódik. Mert sem az, amit az önök miniszterelnöke, Magyarország miniszterelnöke, hogy korrekt legyek, Magyarország miniszterelnöke megfogalmazott, hogy erre azért van szükség, hogy ne zargassák a választási akciókkal, szórólapokkal, kopogtatócédulákkal az embereket, azt gondolom, önmagában ez ilyen módon nem legitim cél, no pláne nem arányos azzal a korlátozással, amit itt meg akarnak valósítani. De amikor Kövér László a kocsmai láncszavazásokat meg a választási visszaéléseket emlegette, vagy Kósa Lajos , hogy a választásokat technikailag nem lehet másképp lebonyolítani, ezek nem valós és nem legitim célok és indokok. Tehát joggal gondolják önök azt, és nagyon jól gondolják, hogy előzetes normakontrollt kell kérni, mert korántsem bizonyos, hogy az önök ál tal elfogadott alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott alapjog, minden magyar választópolgár számára meghatározott alapjog, a
