Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8404. szám) általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. LAMPERTH MÓNIKA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
837 mondani, hogy dupla kampány lesz. Képviselőtársaim, mintha önök ígértek volna olcsób b választást, nem? Harrach Péter pedig bevallja, hogy itt dupla kampányról lesz szó. Aztán Rogán Antal is mondott ennek gyökeresen ellentmondó érveket, többek között ő arról beszélt, hogy ő például híve lenne annak is, hogy a feliratkozás elektronikus úton is megoldható legyen. Nocsak! Amikor a szocialista kormány ideje alatt, pont azért, mert néhány dologban valóban az Alkotmánybíróság jelezte azt, hogy ki kell javítani a választási törvényt, és mi szerettünk volna megfelelni az Alkotmánybíróság elvárásain ak meg az ésszerűségnek is, akkor hiába terjesztettünk elő bármilyen javaslatot egyeztetésre. A Fideszt képviselő Salamon elnök úr, akkor képviselő úr minden egyes alkalommal elmondta, hogy sem az elektronikus szavazáshoz, sem a levélben való szavazáshoz, sem semmi ésszerű dologhoz egyébként nem járulnak hozzá, mert nem járulnak hozzá. Nem adták a voksukat, nem adták a hozzájárulásukat egy ilyen átalakításhoz. Ha emlékeznek még, a külföldi szavazásokhoz ilyen last minute túrákat javasoltak először, de aztán akkora volt a felháborodás, hogy ettől elálltak. (14.10) (A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost dr. Stágel Bence váltja fel.) Az utolsó idézet ismét Kósa Lajostól. Kósa Lajos körülbelül öt évvel ezelőtt nyilatkozta az Indexnek, hogy az dönti el az ország sor sát, hogy ki tudja eredményesen megszólítani azt a 600 ezer, usque 1 millió szavazót, akinek semmilyen elképzelése sincsen még a saját életéről sem. Mert őket csak a demagógia és a bulvár eszközeivel lehet elérni. Hát, ez a vadbarmozásnál egy kicsit finoma bb megfogalmazás, de éppúgy elfogadhatatlan. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a javaslat, amelyet önök az alaptörvény második módosításaként ideterjesztettek a Ház elé, kizárja azokat az embereket a választásból, akik két héttel a választás előtt még nem dönt ötték el, hogy részt akarnake ezen venni vagy sem. Szakács képviselő úr is és Kósa Lajos képviselő úr is beszélt arról, bizonyította azt, hogy a politikai alapjogok korlátozhatóak. Igen, ezt én sem tagadom. Az emberi élet és a méltóság az a két abszolút j og, amely semmilyen körülmények között nem korlátozható. Más jogok, alapjogok igen. Így szól a magyar jogrend erről. De két dolognak meg kell felelni. Az egyik, hogy alapos ok és indok legyen a korlátozásra, a másik, hogy ez a korlátozás arányos legyen az elérni kívánt, a kitűzni kívánt céllal. Ha pont a cél az, amiben nincs egység - nemhogy a Fideszen belül, mert az összevissza beszédet az előbb bebizonyítottam, hanem az indokolásban sincs leírva, mert tessenek megnézni, tisztelt képviselőtársaim! Önöknek nem önti el a pír az arcukat, hogy az indokolás három és fél sor? Hogyan lehet így alaptörvényt, amelyet egyébként kőbe véstek, változtatni? Meggyőződésem, hogy ez a kirekesztés, a választók egy csoportjának kirekesztése elfogadhatatlan. És az is elfogadha tatlan, hogy súlyosan lebecsüli és kirekeszti a magyar társadalom egyik csoportját. Vagyoni vagy műveltségi cenzust nem mernek bevezetni, bár a hozzászólások arra utalnak, hogy szívük szerint ezt tennék, legalábbis ezek a vadbarmozó kifejezések erre utalna k. Marad tehát az adminisztratív korlátozás, amely meggyőződésünk szerint alaptörvényellenes, akkor is, ha most beleírják az átmeneti rendelkezések közé. Azt, hogy ezzel probléma lehet, önök is sejtik, ezért akarnak előzetes normakontrollt kérni. De képvi selőtársaim, ez nemcsak ezt mutatja, hanem az empátia hiányát, mert higgyék el, hogy azok az emberek - és a közvéleménykutatások szerint sajnos nagyon sokan vannak ilyenek , akik csalódtak már több kormányban, csalódtak a pártokban, és borzasztó nagy dil emma előtt állnak, hogy elmenjeneke választani, és ha igen, hogyan döntsenek, mert már olyan körülmények között élnek, hogy nagyon nehezen tudják megítélni: ki is lesz az, akitől várhatják a sorsuk jobbra fordulását. Akkor nem abban lenne érdekelt minden politikai erő, hogy ezeknek az embereknek a lehető legtöbb segítséget adják ahhoz, hogy megismerjék a valódi alternatívát, és nem hogy adminisztratív szabályokkal kirekesszék azokat, akiknek esetleg ennek az eldöntése bizony gondot
