Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8404. szám) általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - GÖNDÖR ISTVÁN jegyző: - ELNÖK (Jakab István): - KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
828 Alkotmánybírós ág több határozatban is egyébként a választási rendszerünket alkotmányellenesnek minősítette. Érdekes, hogy akkor egyébként például a kormányzó szocialisták nem tépték meg a ruhájukat, nem szórtak hamut a fejükre, hanem átsiklottak a fölött az egyszerű tén y fölött, hogy az Alkotmánybíróság kimondta, hogy például a választási rendszer alapvető része az egyéni választókerületek körzeteinek, határainak a meghatározása, és ezt nem lehet a törvénynél kisebb, a joghierarchiában alatta lévő szinten szabályozni, mi nt ahogyan ez korábban egy BMrendelet meg egy elnöki tanácsi rendelet módosítása volt. Egyébként természetesen visszamenőleges hatállyal az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg a választások eredményét, mert az abszurd lett volna, de kimondta, hogy a jöv őre nézve más rendszert kell csinálni, mert az a választási rendszer alkotmányellenes volt. Ezt csak azért mondom, mert érdekes, hogy most az alkotmányosság újdonász őrei a korábbi időszakban, amikor erre lehetőségük volt, erre fittyet hánytak. Mondhatok e gy másikat. Az Alkotmánybíróság egy másik döntésével néhány tucat választó választási részvételének a biztosítása érdekében mondta azt ki, hogy alkotmányellenes a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok szavaztatási módja. Ott pedig tényleg csak néhány e zer emberről volt szó, mert nem volt tömeges a magyar állampolgárok részéről a külföldi tömeges munkavállalás, mégis azt mondta az Alkotmánybíróság, hogy néhány ezer ember esetében is teljesen más eljárást kell követni, és alkotmányellenesnek mondta ki a k orábbi eljárást. Itt csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy napnál világosabb, mindenki fontos a választás esetén, függetlenül attól, hogy tudjuk, a választási részvétel még sohasem volt magasabb, mint a választásra jogosultak 72 százaléka, és nem volt alacsonyabb, mint 55 százalékuk, de mindenki az eljárásrend kialakításában kulcsfontosságú, még azok az emberek is - vagy 40 ezren vannak , akiket például a jelenlegi eljárási rend nem tud számba venni mint jogosultat. Ugye, ismert az az államigazgat ási eljárás, hogy valaki önhibáján kívül elveszíti az állandó lakcímét. Például elválik a feleségétől, a feleség bead egy lakcímmegszüntetési kérelmet, a jegyző kimondja a határozatot, és az illető onnantól kezdve nem hajléktalan, csak elveszítette az áll andó lakcímét, és az albérletbe nem tud bejelentkezni. Például a korábbi eljárási rend szerint - körülbelül 40 ezer ilyen polgártársunk van - huss, eltűntek a rendszerből, mert a népességnyilvántartó szerint nem volt állandó lakcímük. (13.30) Az Alkotmánybíróság - mondom még egyszer - korábbi határozatában néhány ezer ember esetében is aggályosnak ítélte a rendszert, ezért azt gondoljuk, hogy a feliratkozás az az intézményrendszer, ami az új helyzetben, figyelembe véve az Alkotmánybíróság koráb bi határozatait, lehetővé teszi azt, hogy Magyarországon mindenki tudjon élni a választás jogával, akit ez megillet; azok is, akik egyébként a népességnyilvántartó rendszerében nem elérhetők, vagy nem tudjuk a népességnyilvántartó rendszerét alkalmassá t enni arra, hogy a választási részvételt minél szélesebb körben biztosítsuk. De a korábbi alkotmánybírósági döntések mellett van egy nagyon lényeges új elem, nevezetesen, a kettős állampolgárság bevezetésével és azzal, hogy az alaptörvény - egyébként a magy ar polgárok döntő többségének támogatásával - azt fogalmazza meg, hogy aki magyar állampolgár, az a választási törvényekben és a sarkalatos törvényekben meghatározott módon választásra jogosult. Tudjuk, hogy körülbelül 500 ezer olyan kettős állampolgár van , aki úgy magyar állampolgár, hogy sohasem élt Magyarországon életvitelszerűen, és nincs is állandó lakcíme. Ergo a magyar népességnyilvántartásban sem tudnak szerepelni, dacára annak egyébként, hogy lakcímkártyájuk van, de a magyar népességnyilvántartás nem tudja lekövetni az állandó lakcímváltozásokat azon egyszerű oknál fogva, hogy a magyar jogszabályok egyébként ebben az értelemben nem vonatkoznak rájuk, mert azon államok jogszabályai, népességnyilvántartási szabályai vonatkoznak rájuk, amelyben egyé bként élnek életvitelszerűen. Na most, ne csak a határon túli magyarokra gondoljanak, hanem azokra a kettős állampolgárokra Santiago de Chilétől TelAvivon át ÚjZélandig, akik egyébként kettős állampolgársággal rendelkeznek, és a mostani rendszer elzárja előlük azt a lehetőséget, hogy részt vegyenek a
