Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 18 (219. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről 2009-2010 szóló beszámoló, valamint az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről 2009-2010 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZILÁGYI LÁSZLÓ, az LMP képviselőcsoportja részéről:
533 A jelentés több mutatót is idéz még, amely alapján szintén levonja azt a következtetést, hogy az EUs támogatási programokat nézve Magyarország nem volt túl sikeres az elmúlt pár évben a tudományos területen. Mindez persze összességében és általánosságban igaz, hiszen látjuk, hogy van egyegy kiemelkedő és figyelemre méltó tudományos munka, és vannak figyelemre méltó teljesítmények a magyar tudományos közéletben. Olyan ez, tisztelt Ház - és itt Pálinkás elnök úr is sporthasonlatot hozott az expozéjában , mint ahogy most a Koronacsarnokban jeles sportolóka t tüntetünk ki, és örülünk annak, hogy kiemelkedő, nemzetközileg is jegyzett sikereik vannak a sportban, ugyanakkor a sport középmezőnye nagyon elmarad a nemzetközi színvonaltól, az utánpótlás is meglehetősen gyenge, és még rosszabb az, hogy az emberek min dennapi életében mennyire szerepel hangsúlyosan a sport. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon érdekes hasonlat a tudományos közéletre nézve is. Vannak kiemelkedő tudósok, kiemelkedő tudományos események, ugyanakkor a tudományos szférának a középmezőnnyel és a társadalommal való kapcsolata nagyon gyenge. Tisztelt Ház! A K+F kutatói kapacitás csak mennyiségi értelemben nőtt, minőségileg nem a jelzett időszakban. Hiába emelkedett kismértékben a ráfordítás GDPhez viszonyított aránya, a 2008as 1 százalékról 2010r e 1,14 százalékra, ebből még mindig a vállalkozási ráfordítások teszik ki a legnagyobb hányadot. Az lenne ugyanakkor az üdvözlendő szerintünk, ha nemcsak a vállalati szféra tudományos aktivitása erősödött volna, hanem a hazai felsőoktatás, a közszféra telj esítménye és hozzáadott értéke is. A vállalati szféra mellett összességében a külföldi ráfordítások bővültek a legnagyobb mértékben. Ennek alapján sajnos nem érezzük úgy, hogy a hazai tudományos élet és innováció továbblendítője, fő motorja a hazai tudomán ypolitika erőfeszítéseinek lenne köszönhető. Azt olvassuk ki az adatokból, hogy romlott a publikációs aktivitásunk régiós összehasonlításban a jelzett időszakban. Hiába mutat Magyarország némi javulást, a többiek elléptek mellettünk, és összehasonlításban inkább rosszabb a kép, másrészt a velünk hasonló fejlettségű országok publikációs aktivitása nem csak néhány nagyobb intézményre koncentrálódik, ahogy ez Magyarországra jellemző. Jelentősen lehagytak minket azok az országok is, akikkel néhány éve még viszo nylag egy szinten álltunk. A publikációs teljesítményünk mellett kevésbé ad büszkeségre okot a hazai szabadalmi bejelentések számának alakulása is. Nem túl perspektivikus itthon a kutatói életpálya sem, a kutatói bérezés EUs szinten alacsony, ne csodálkoz zunk hát, hogy a legkiválóbbak egyszerűen elhagyják a pályát, vagy külföldi megélhetési és kutatási lehetőségek után néznek. A kutatóutánpótlást illetően sem lehetünk elégedettek - mondja az MTAbeszámoló , bár itt sem a felsőoktatást érintő negatív vált ozásokra gondol, igaz, ezek csak az utóbbi időben erősödtek fel. Összességében a jelentés megállapítja, de mi is ezt szűrjük le a tudományos közélet szereplőivel, fiatal és tapasztaltabb kutatókkal való tanácskozás után, hogy a hazai tudomány problémái saj nos tovább súlyosodtak az elmúlt időszakban a korábbiakhoz képest is. Nemcsak a hatékonyság, vagyis a források felhasználása kapcsán merülnek fel problémák, problémák vannak magával a forrásteremtéssel is, ahogy a jelentés ezt el sem titkolja. Ahogy írják, többek között az egyre romló kutatási feltételek, az alapkutatások finanszírozásának folyamatos csökkenése miatt megint csak meg kell ismételni: hazánk már a régión belül is lemaradóban van. Ezeket a folyamatokat minél hamarabb meg kellene állítani, vissz a kellene fordítani, de csak átszervezésekkel meg kisebb mintaprogramokkal mindez nem lehetséges és nem elégséges. Vagy komolyan vesszük ezt a területet, amelynek a jövő gazdasága és társadalma számára kulcsfontosságúnak kellene lennie, vagy tudomásul kell venni, hogy a negatív folyamatok erősödni fognak a jövőben is. (12.00) Szót érdemel a tudomány és az innováció tágabb környezete, az oktatási rendszer egésze, és hát itt nem nagyon tudunk eltekinteni attól, ami a közelmúltban történt ebben a tekintetben. A jelentés azt mondja, hogy az oktatás és a nevelés hanyatlása nagy probléma. Ez igaz volt 2010ben, igaz sajnos ma is. A kormány intézkedései pontosan ezt a hanyatlást segítik elő, akármilyen fájó is ezt
