Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 18 (219. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről 2009-2010 szóló beszámoló, valamint az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről 2009-2010 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
520 tudománypolitika eredményeiben részt vállalók közös felelősségét és közös munkáját keresi és szeretné erősíteni. Győri országgyűlési képviselőként elmondtam azt a bizottsági ülésen, és elmondom most is az önök számára, hogy valóban az ipart támogató, a versenyképességet támogató alkalmazott kutatások jelentősége szerintem az elkövetkezendő esztendőkben mindenképpen kell hogy nőjön. Még egyszer mondom, a bizottsági ülésen többen megfogalmaztuk, nemcsak én győri o rszággyűlési képviselőként, hanem más gazdasági térségek országgyűlési képviselői is ebben látják Magyarország jövőbeli versenyképességének hatékonyabbá válását, illetve eredményességét. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Elhangzott a bizottsági ülésen, és szerintem nagyon fontos a jelentésben, az előttünk fekvő jelentésben egy olyan megállapítás, megfogalmazott megállapítás, miszerint a rendelkezésre álló források alapján mindent meg kell tenni azért, hogy ezek a le ghatékonyabban kerüljenek felhasználásra. Azt gondolom, hogy az a szoros összefogás, az az összefogás, tudománypolitikai, közéleti összefogás, amit az előbb említettem, biztosan ezt szolgálja. Nagyon örültünk annak a bizottsági ülésen, hogy Pálinkás elnök úr elmondta azt számunkra, hogy a kutatóegyetem és a kutatóegyetemek megjelölése nem azt jelenti, hogy a többi egyetem értéktelen egyetem lenne. Ő kiemelte a Miskolci Egyetemet, a győri Széchenyi István Egyetemet, de utalt több más egyetemre is, amelyek a fejlesztés, innováció terén végeznek kiváló munkát és mindenképpen kiemelendők. Tisztelt elnök urak, tisztelt Országgyűlés (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 16 igen és 2 tartózkodás mellett általá nos vitára ajánlotta és elfogadásra ajánlotta a jelentést. Köszönöm szépen a türelmüket, és elnézést, hogy túlléptem az időmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónok i felszólalásokra kerül sor, 2020 perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nincsen lehetőség. Elsőként megadom a szót Pósán Lászlónak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ , a Fidesz képvis előcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. A beszámoló, a 20092010. évekről szóló beszámoló számos pozitív irányú elmozdulást tartalmaz, ugyanakkor kritikusan is szól az adott időszak különböző negatívumairól. Erre szokás azt mondani, hogy tényszerűen, a valóságnak megfelelően és szépítés nélkül elemzi a magyar tudomány helyzetét ebben az időszakban. Nagyon fontos és egyben elgondolkodtató, a jövőre nézve is elgondolkodtató megállapítás, hogy 2009ben, 2010ben lényegében nem volt világos, kormányzati szin ten megfogalmazott, egységesen kezelt tudománypolitika. Több intézmény is volt, amelyek a kormányzati stratégia hiányában vagy annak gyengesége folytán lényegében önálló tudománypolitikát folytattak. Külön utakon járt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hiv atal a hozzárendelt milliárdos nagyságrendű alappal együtt. Zárójelben megjegyzem, hogy ennek az alapnak a felhasználására, működésére vonatkozóan az Állami Számvevőszék többször is komoly kritikus véleményt fogalmazott meg. Tehát említhetnénk az Akadémiát vagy a felfedező kutatásokat finanszírozó OTKAt is, lényegében tehát az egységes tudománypolitikai stratégia hiányzott, és ennek megfelelően a források hasznosulása ebből a szempontból is csekély mértékben valósulhatott meg. Az összehangolt tudománypolit ika hiánya mellett megcsontosodott, addig tabuként kezelt örökségek is súlyosbították a helyzetet. Így például a Magyar Tudományos Akadémia belső átalakulása során - amit a 2009. évi akadémiai törvénymódosítás tett lehetővé - csak ekkor derült az ki, hogy a magyar tudomány fellegvárában is volt példa arra, hogy tudományos minősítés nélkül
