Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 11 (249. szám) - Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
5032 Az viszont nem helyes, hogy az ebből fakadó lehetőségeket nem használják ki. Gondolunk itt - ahogy elmondtam - arra, hogy erre hivatkozással bizony nem kelle ne, hogy a tőke körébe kerüljön a föld. Annál is inkább - és látják, ez az, ami miatt a szavakat és a tetteket sajnos különválasztva látjuk önöknél. Hiszen ha önök végigvinnék azt, amit az alaptörvényben leírtak, akkor nem tartanánk itt. És például, ha a c satlakozási szerződés módosítását kérnék, az lenne, még azt sem mondom, hogy konfrontáció, egyfajta jogi rendezése a helyzetnek vagy legalább annak a megpróbálása, hogy ha mi nem kérünk, akkor senki nem fogja azt mondani, hogy kedves magyarok, akkor helyet tetek itt a lehetőség, és módosítjuk ezeket a szerződéseket. A mi javaslatunk szerény keretek között abba az irányba próbál mozdulni, hogy a magyar föld nemzeti kézben maradjon. Sajnos, ehhez úgy gondoljuk, hogy kevés lesz az önök által beterjesztett földt örvény. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Ugyancsak kétperces, TuriKovács Béla képviselő úr, Fidesz. DR. TURIKOVÁCS BÉLA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ha már szóba jött, mert majdnem mindig szóba jön, hogy vajo n milyen szerepet játszik a zsebszerződés ebben az egész témakörben, akkor a magam részéről hadd fejtsem ki ismételten sokadszor a saját kisgazda álláspontunkat. Nekünk az volt az álláspontunk, és most is az, hogy minden olyan küzdelem során, amely jogilag szinte megfoghatatlan területeket próbál olyan ellenőrzés alá vonni, amely jogszerű ellenőrzést próbál ezeken a területeken megvalósítani, hatalmas küzdelmekkel is igen szerény eredményeket lehet elérni. Ezért az a javaslatunk, és ezt újra és újra meg fog om ismételni, ahányszor szót kérek, rendeljünk el egy világos és egyértelmű földbevallási kötelezettséget, amely mindenki számára kötelezővé teszi, hogy a tulajdonában és használatában lévő földeket vallja be meghatározott határidőn belül. E tekintetben et től kezdődően az a világos és egyszerű jogi álláspont következik be, hogy aki itt, ennél a bevallásnál megfeledkezik arról, hogy neki mondjuk, 20, 30, 100 vagy annál is sokkal több hektár földje van, akkor annak az nincs. Mert ugyebár, ha én nem tudok róla , és nincs ilyen termőföldem, és jogvesztő hatállyal nem is teszek róla bevallást, akkor ezek a termőföldek meggyőződésem szerint uratlanná váltak, az uratlan dolog pedig nyilvánvalóan az államhoz kell hogy visszaszálljon. Ebből pedig az következik, hogy m indazokat a küzdelmeket, amelyeket én nagyra becsülök, egyszerűbbé kellene és világosabbá kellene tenni: meg kell teremteni a feltételét annak, hogy egyszer s mindenkorra Magyarországon tudjuk és biztosan tudjuk, hogy ki mennyi földet milyen jogcímen vall a sajátjának vagy vall a saját birtokának. Ettől kezdődően lehet, azt gondolom, világosan számolni. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Ángyán József képviselő úr kétpercese, Fidesz. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Ahhoz a fölvetéshez azt hi szem, hogy talán egy gondolatot érdemes hozzáfűzni, amely arról szól, hogy olyan megkeresések érkeznének hozzánk, hogy az állam ugyan ne szóljon bele semmibe, vagyis egy szabad földpiac legyen, és semmiféle korlátozás ne érje ezt a területet. Azt gondolom, hogy ez az a fajta neoliberális elképzelés, aminek katasztrofális következményei vannak úgy a környezetre, mint a társadalomra, szétzilálja a közösségeket. Ha a közjó mentén az állam nem avatkozik be, ugyan ki más avatkozna be? Tehát azt gondolom, és nem is vagyunk ezzel persze egyedül, bár a történeti alkotmányunk és a Szent Korona maga garantálja azt, hogy nincs is tulajdon, hanem tartós bérletre kapja az, aki
