Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 11 (249. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
4971 betartásával kezdődik. Ebben a mindenkori kormánynak és az Országgyűlésnek, az országgyűlési többségnek különleges felelőssége van, részben azért, hogy időtálló, megalapozott, szakmailag előkészített és egyeztetett jogszabályokat alkosson, részben pedig azért, hogy ezeket a szabályokat megfelelő felkészülési idő mellett, az esetleges korrekciókra időt engedő eljárási rendben alaposan megvitatva fogadja el a Ház. Ez lenne tehát egy normális, szokásos állapot, Magyarországon azonban 2010 tavasza - Orbán Viktor kormányra kerülése - óta sajnos más világ van, más jogalkotási gyakorlat működik. Magyarország egyre messzebbre került az előbb e mlített normális jogalkotási kormányzati állapottól, aminek egyenes következménye, hogy másfél éve csökken a gazdaság teljesítménye, és ha minden így folytatódik, akkor 2014re sajnos a 2008as szintet sem éri el, annál 6 százalékkal lesz kisebb. Súlyos kö vetkezménye ennek a jogalkotási és kormányzati gyakorlatnak, hogy a vállalatok beruházásai még az amortizációt sem fedezik, jövőre további csökkenés várható még az önök kormányzati prognózisa szerint is, így a nemzetgazdaság fejlesztésének alapjai beszűkül nek. Ennek a gazdaságpolitikának, jogalkotásnak a következménye, hogy nincs fogyasztás, nincs jövedelem az embereknél, a reálkeresetek csökkennek. Szintén következmény, hogy az állami költségvetés egyre alacsonyabb szinten fedezi az alapvető oktatási, egés zségügyi és szociális kiadásokat. Ez mindnyájunkat érint - fájdalmasan érint. Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai demokráciákban piacgazdasági körülmények között a jogalkotó állam arra törekszik, hogy olyan szabályozókat alkalmazzon, amelyek kiállják az idő próbáját, hiszen a piaci szereplőktől nem várható el, hogy ott hozzanak létre értékteremtő munkahelyeket, ahol napról napra teljesen kiszámíthatatlanul változnak a jogszabályok. Magyarországon azonban mégsem ezt a gyakorlatot követi a kormány. Két és f él év nem volt elég ennek a kormánynak arra, hogy ezt az alapvető összefüggést felismerje, ugyanis Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter arról beszélt nemrég egy református templomban tartott rendezvényen, hogy a gazdaságpolitika fókuszában egyes piaci szereplők bármi áron történő ellehetetlenítése áll, akik persze majd örömmel szabadulnak meg a befektetéseiktől, üzleteiktől, ha muszáj lesz. Ez nem egy építkező politika, hasonlóan ahhoz, aki önként, magától adja át az értékeit egy fegyverrel fenyegető ú tonállónak. Ezt nem lehet unortodoxnak vagy akár kiszámíthatónak nevezni, ez egyszerűen megengedhetetlen, ez a vállalkozásokat elüldözi az országból. Tisztelt Képviselőtársaim! Elfogadhatatlan az a példátlan kapkodás is, ahogyan ebben a ciklusban a törvény ek készülnek. Idén ősszel hat alkalommal szabott át teljes gazdasági ágazatokat kivételesen sürgős eljárásban az Országgyűlés. Ez nem a kiszámíthatóság; egyik napról a másikra nem lehet ilyen súlyú jogszabályokat végigtárgyalni. Ha valamin sokat és gyakran kell módosítani, akkor az valószínűleg már eredetileg sem volt rendben. Az önök előterjesztései nincsenek átgondolva, nincsenek rendben. Ahogyan a régi mondás mondja: először mérj, azután vágj, sőt azt mondják, hogy kétszer mérj, egyszer vágj. Gondolják m eg jobban, mielőtt vágnak! Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az elhangzottakra a kormány nevében Szatmáry Kristóf államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. Parancsoljon, államtitkár úr! SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő úr, megérte beérni időben, mert néhány kérdést felvetett, amire megpróbálnék válaszolni. Először is: ön fiktív károkról beszé lt itt, hogy milyen károkat okoz a kormányzat. Valóban folynak közgazdasági viták, leginkább arról, hogy a magyar kormánynak valóban mennyire van szüksége az IMFmegállapodásra, illetve a piacról mennyire tudja magát finanszírozni. Ebbe a vitába nem mennék bele, hiszen ezt itt többször hosszan elemeztük. A magyar
