Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 18 (219. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
498 Az Országgyűlés őszi ülésszakának 4. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülé s vezetésében Földesi Gyula és Göndör István jegyzők lesznek segítségemre. Döntés ülésvezetési kérdésben ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt folytatnánk munkánkat, ülésvezetési kérdésben kell dö ntenie az Országgyűlésnek. Balczó Zoltán alelnök úr fel kíván szólalni a most következő két előterjesztés tárgyalása során. Az alelnök képviselői felszólalása esetén a vita további szakaszában, illetve a határozathozatal során csak akkor vezetheti az ülést , ha ehhez az Országgyűlés hozzájárul. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzájárule ahhoz, hogy Balczó Zoltán alelnök úr az előterjesztés tárgyalásánál és határozathozatalánál a továbbiakban is vezethesse az ülést. Kérem, kézfelemeléssel szav azzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége indítványomat elfogadta. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti fe lszólalásra jelentkezett Hörcsik Richárd fideszes képviselő úr: “Húszéves az európai ügyek bizottsága” címmel. Hörcsik képviselő úrnak adom meg a szót. DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az európai ügyek bizottsága elnökeként egy olyan évfordulóról szeretnék megemlékezni, amely nemcsak az Országgyűlés, hanem az egész ország integrációs közeledése szempontjából meghatározó volt. Bizonyára jól emlékszik államtitkár asszony arra, hogy éppen húsz évvel ezelőtt kezdeményezésemre, az ön segítségével, a tisztelt Ház egyhangú támogatásával alakult meg az európai közösségi ügyek bizottsága, aminek államtitkár asszony volt az első, fiatal munkatársa. A húsz éve különböző elnevezéssel, eltérő jogállással , néha kormánypárti, néha ellenzéki elnökség alatt dolgozó bizottság hozzájárult ahhoz, hogy ma Magyarország az Európai Unió teljes tagja. Engedjék meg, hogy röviden visszatekintsek ezen elmúlt húsz esztendő eseményeire. Tisztelt Elnök Úr! A 15 tagú különb izottság 1992. szeptember 24én tartotta a tisztelt Ház életében valóban történelmi jelentőségű alakuló ülését. A bizottság életének az első korszaka a jó értelemben vett útkeresés időszaka volt, hiszen mindenki kezdő volt az integrációs folyamatban, kormá nypárti és parlamenti oldalon egyaránt tanultuk a szakmát, és nagy hangsúlyt helyeztünk az európai partnerekkel történő kapcsolatépítésre. A bizottság második korszaka egybeesett a ’9498 közötti országgyűlési ciklussal, immár állandó bizottságként a testü let tevékenysége kiteljesedett az úgynevezett jogközelítés, a tagságra történő felkészülés ellenőrzésének a területére. Az egyik legfontosabb lépés ekkor a társulási parlamenti bizottság ’94ben történt megalakulása volt. Megjegyzem, hogy mellettem az első társelnöke ennek a bizottságnak Habsburg Ottó volt. A társulási intézmény magyar oldalát bizottságunk tagjai alkották. Ez az intézmény egyébként meghatározó szerepet játszott az Európai Parlamenttel történő kapcsolatok megerősítésében, és ami igenis jó sz olgálatot tett az ország integrációjának az előmozdításában. A harmadik korszak a ’98 márciusában megkezdődött csatlakozási tárgyalások időszaka volt, ami a tárgyalások 2002. decemberi lezárásával ért véget, és az egyik legizgalmasabb kihívást jelentette
