Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 5 (247. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Bödecs Barna (Jobbik) - Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP):
4762 meghatározásra az, hogy a hazai elsődleges energiaforrások kutatásának és termelésének fokozása, illetve annak elősegítése is célja a stratégiában szereplőknek. Erre tekintettel, úgy gondolom, lehetőséget kell adni a bányavállalkozó knak, hogy ezt az egyébként törvényben meghatározott rekultivációs kötelezettségüket időben jobban elhúzva, jobban tervezhetően tudják végrehajtani - ez egy egyik. A másik része a dolognak, hogy természetes és támogatható az a szándéka a kormá nynak - és ebben nincs is vita közöttünk , hogy annak a rekultivációs kötelezettségnek, amit egyébként a jogszabály, a bányatörvény már korábban előírt, az időbeli korlátját állapítsa meg a jogalkotó. Ennek az időbeli korlátnak a mértékével van vitám, ill etve ezt szeretném egy kicsit a való élethez és az energiastratégia tartalmához igazítani, nem felmentve a bányavállalkozókat az ilyen kötelezettségeik teljesítése alól. Hadd térjek ki arra - bár TuriKovács Béla képviselőtársam elment , hogy az őáltala f elvetett probléma létezhet, de egyébként a bányatörvény további szakaszai, amelyek az ingatlanfelhasználás feltételeit, előfeltételeit taglalják, megfelelő garanciát nyújtottak eddig is, hogy célszerű, okszerű, bányászati célú ingatlanhasználati korlátokat alkalmazzon a bányavállalkozó. (10.10) Bár ugyan nem akartam erre kitérni - és sajnos megint a két érintett képviselőtársam, Józsa István és Kovács Tibor képviselő urak már nincsenek a teremben (Göndör István: Jönnek!) , de többször felvetődött, és említ ették a MOL privatizációjának kérdését. Erre hadd mondjam el, tisztelt képviselőtársaim, hogy amit a szocialista képviselőtársaim mondanak, ez színtiszta demagógia. Ugyanis azt Göndör képviselőtársam biztosan elfogadja, hogy a MOL kérdésében hosszúhosszú ideig, a mai napig is volt egy konszenzus a MOL átalakításától kezdve, nevezetesen, hogy ez egy stratégiai vállalat, nevezetesen az, hogy kerülni kell, hogy stratégiai, piaci versenytárs befektető tegye be a lábát úgymond a MOLba. Ennek megfelelően alakít ották ki annak idején az alapszabályát, ennek megfelelően történt az alapszabály szükséges módosítása akkor, amikor az Európai Unióba kerültünk. Az is nyilvánvaló tény, hogy 2006 vagy 2007 körül, már nem emlékszem pontosan, osztrák közreműködéssel egy stra tégiai befektető került ebbe a célba, amely stratégiai befektető székhelye, érdekeltségi köre megegyezett azzal az országgal, amelytől az energiaforrásaink egy részét, jelentős részét, döntő részét - gázra és kőolajra gondolok - beszerezzük. Ez a fajta kis zolgáltatottság, annak idején ebben is konszenzus volt, hogy valamilyen módon jogi eszközökkel meg kell hogy szűnjön. Erre vonatkozóan módosította az akkori parlament, Fidesz, KDNP, MSZP és azt hiszem, az SZDSZ támogatásával is a villamos energiáról és a g ázellátásról szóló törvényt, amely módosításnak az volt a lényege, hogy megfelelő állami kontrollt gyakoroljon az ilyen társaságokban történő ellenséges részesedésszerzés vonatkozásában. Önök ezzel elkéstek, amikor ezt beterjesztették, akkor már az a fajta ellenséges felvásárlási szándék, illetve stratégiai felvásárlási szándék megtörtént. Ennek a lezárását szolgálta, és számomra nagyon helyesen, az összmagyar energetikai kérdésben az ellátásbiztonságot, az energiabiztonságot szolgálta a MOLban történő áll ami részesedés növelése, azaz a stratégiai tulajdonossá váló Szurgutnyeftyegaztól történő részvényhányad visszaszerzése. Úgy gondolom, ha ilyen dimenziókban nézzük ezeket a dolgokat, akkor ebben a konszenzus meg kell hogy teremtődjön ismét, illetve meg kel l hogy maradjon, mint ahogy említettem, 1991 óta ebben a kérdésben folyamatos egyetértés van a parlamenti patkóban ülő politikai pártok között. Azt meg ugyancsak a demagógia részének tartom, tisztelt képviselőtársam, hogy egyébként gyakorlat a világban, ho gy állami tulajdonú energetikai cégek vannak és működnek. Ez Ausztriában is így van, és ott az elvárás az, hogy egyébként a napi piaci dolgokba - árképzés, piacszerzés, piaci szereplés, esetleg a beruházások volumene - nem szól bele az állam, évente eldönt i azt, hogy az a csapat jól dolgozike vagy rosszul, amely éppen vezeti a társaságot. Ennek ellenére önök az
