Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 17 (218. szám) - A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - GÚR NÁNDOR (MSZP):
476 Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 14. pontjaira, és megkérdezem, hogy kíváne valaki felszólalni 6 perces időkeretben. Jelentkezőt nem látok... De mégis, Gúr Nándor képviselő úr jelentkezett. Gúr Nándor képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon! GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Az 1., a 2., a 3. és a 4. ajánlá si pontokhoz szeretnék szólni - mint ahogy jegyző úr és elnök úr is megerősítette - az első vitaszakaszban. A módosítások kapcsán két ajánlási pontban, az 1esben és a 2esben a mértékek tekintetében van változás a korábbi javaslathoz képest. A kedvezménny el érintett munkavállalók havi összegszerűsége, támogatási mértéke vonatkozásában az alap megítélése fogalmazódik meg egy nagyobb nagyságrendben, a 100 ezer forintos eredeti törvényjavaslatban megfogalmazottakhoz képest 150 és 200 ezer forintos összegben. A kedvezmények nyilván ehhez az összeghatárhoz, ehhez a nagyságrendhez illesztetten jelenítődnek meg. Hogy miért is fogalmazódik ez meg? Egy mondattal ezt talán úgy lehetne összegezni, hogy a munkáltatók érdekeltségének a fókuszba helyezése az, ami ezt meg alapozza. Egyszerűen arról szól a történet, hogy további ösztönzés szükséges ahhoz, hogy várhatóan ne csak feltétlen módon munkahelymegőrzésről szólhasson a történet, hanem esélye legyen annak is, hogy munkahelyteremtés is születhessen mindebből fakadóan, hogy a munkaerőpiac azon szegmentumából, akik ma nem foglalkoztatottak, új munkaerő beemelésére is sor kerülhessen. A kormány eredeti alapvállalásai két és fél évvel ezelőttre visszamenve egymillió új adófizető munkahelyről szóltak. A jelen időszakban nem lehet arról beszélni, hogy e tekintetben időarányosan bármit is tett volna a kormány, mármint olyat, amiről pozitívan lehetne beszélni. Ilyen értelemben nyilván minden olyan törvénytervezet tekintetében, ahol a leghalványabb esély megvan arra vonatkozóan, hogy új munkahelyek életre hívására sort lehet keríteni, azokban az esetekben olyan javaslatokat próbálunk meg előterjeszteni az eredeti törvénytervezethez illesztetten, amelyek ennek az esélyét tényleg megadhatják vagy valamelyest növelhetik. Ez nyilván a zért fontos, mert egy emeltebb alaphoz viszonyítottan a levonható közterhek mértéke is egy kicsit nagyobb, és nem csak azoknak a foglalkoztatását stabilizálhatja és segítheti elő, akik a 100 ezer forintos összeghatár alatti jövedelemmel bírnak. Azokba a ka tegóriákba soroltan - most nem kell hogy elismételjek mindent , akár a hátrányos helyzetű adottságokkal bíró szakképzetleneket érintően vagy a pályakezdő fiatalok tekintetében is hál’ istennek sokan vannak olyanok, akik a 100 ezer forintos mérték feletti jövedelemmel bírnak. Hozzáteszem, a pályakezdők esetében nem kiváltképp ennek a kormánynak a jóvoltából, mert ők a pályakezdők esetében a minimálbérhez illesztett 80 százalékos mértéket kínálták, helyezték kilátásba. Államtitkár úr ezt meg tudja erősíteni, mert tőle is hallottuk ezeket a gondolatokat annak idején. Tehát azt szeretném mondani, hogy vannak olyanok is, akik ezen értékhatár feletti jövedelemmel bírnak, és legalább olyan fontossággal bír egy 115 ezer forintos jövedelemmel rendelkező ember esetéb en is a kedvezmények utolérésének a lehetősége, mint a 95 ezer forintos jövedelemhatárral bíró ember esetében. Ezek a motivációk vannak az 1. és a 2. ajánlási ponthoz illesztetten, a kedvezménnyel érintett munkavállalónkénti havonta 150, illetve 200 ezer f orintos összegek meghatározásánál megrajzolva. A másik terület, amiről rövidebben, de legalább két mondatot szeretnék szólni, a 3. és 4. ajánlási ponthoz kapcsolódik. Ez gyakorlatilag arról szól, hogy a felsőfokú végzettségű munkavállalók esetén ne ez a 10 0 ezer forintos értékhatár, hanem a diplomásminimálbér kerüljön megfogalmazásra. Azt gondolom, ez teljesen logikus, hiszen egy másfajta kategorizálás alapján egy másfajta mérték megállapítása lenne szükségszerű, ami egy létező jogi kategóriához illeszkedi k. E tekintetben még egy kitétel, ami a 4. pontot érinti, ami pedig a nyugellátáshoz kapcsolódik. Ez gyakorlatilag azt mondja, úgy kellene megállapítani, mintha a szociális hozzájárulási adó teljes összegben a munkáltató által befizetésre került volna. Hiá ba van kedvezményezettség, hiába van
