Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - Az agrárgazdaság 2011. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2011. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
4726 csinálni. Az egyik az élelmiszeripar teljes átalakítása és modernizálása, a másik pedig az öntözéssel kapcsolatos, elsősorban vízpótlási feladatok biztosítása. Itt már elég nagy vita volt a D unáról, én egyszer szóltam bele, mert itt aztán már mindenről szó volt, csak pont a legfontosabbról nem, hogy miért engedjük el a vizet Magyarországról. Nem gondolom, hogy meg lehet úszni olyan értelmű környezeti beavatkozások nélkül ezt a kérdést, amihez most mereven ragaszkodnak a zöldszervezetek. Tehát szerintem arra figyelemmel kellene lenni a változatlanság mellett és a természetbe való beavatkozás minden formájának elutasítása mellett kardoskodóknak, hogy lehet a természetet nagyonnagyon jó állapotba n tartani és megőrizni, csak kérdés az, hogy milyen áron. Hogy onnantól kezdve tudjae az emberiség saját magát élelmiszerrel ellátni, ha prioritásnak tekintjük, hogy mindent érintetlenül kell hagyni, és nekem - el kell mondjam - ez a bajom a jelenlegi mag yarországi környezetvédelmi rendszerrel is, a nemzeti parkokkal is, hogy azok azért olyanok, mert az őseink azon értelmes gazdálkodó tevékenységet végeztek, most meg egy Őrségi Nemzeti Parkban hat alkalmazott van 40 ezer hektáron. Tehát azt hiszem, hogy az ésszerű, természet közeli gazdálkodást mindenképpen tudomásul kell venni még azoknak is, akik azt szeretnék, ha biciklivel tekernénk magunknak az áramot. Nekem ez állandó problémám, tehát úgy gondolom, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy Magyaror szág adottságait – mondjuk, akár az agrártermelésben is - csak azért ne használjuk ki, mert nem akarunk mondjuk, vizet tározókon keresztül megtartani Magyarországon, mert azt mondjuk erre, hogy az durva beavatkozás a környezetbe. Én nem látom olyan nagyon tragikusnak például a Tiszató környékét, hogy az olyan nagyonnagyon rossz ökoszisztéma lenne. Sőt meggyőződésem, hogy hasonlókat lehetne még csinálni, és ezzel nem azt mondtam, hogy Magyarországon mondjuk, vízi erőműveket kell csinálni, mert azzal én sem értenék egyet. De az, hogy vizet tároljunk be, és fogjuk meg a magyarországi vizeket, és próbáljuk meg az Alföldet értelmes agrártevékenységre és egyre fejlettebb agrártevékenységre bevonni, azt biztosan nem fogjuk megúszni, és Európa sem fogja megúszni. Mert olyan egykét millió hektárról van szó - hiszen ez Magyarország területének majdnem a fele , amit ha Európa nem von be a saját ellátásába, akkor nagyon nagy problémák lesznek. Ugyanis szorul ki a földterületekről, nem bővíthető, és ha nem hozzuk ki m agunkból azt a maximális kapacitást, amire képesek vagyunk, akkor nem a saját ellátásunk - mert azért ez az ország még harmada kapacitással is ellátja saját magát , de azért azzal kell számolni, hogy nagyon sok olyan ország lesz, amely viszont nem tudja e llátni saját magát, és nyilván élelmiszerbehozatalra és kiegészítő élelmiszertermelésre szorul. Tehát ezt tartom a második legfontosabbnak, hogy a következő 7 évben belátja Európa, hogy függetlenül a mi támogatási szintünktől, áldoz erre pénzt. Ugyanis á ldozni kell erre pénzt, mert enélkül nem tudunk termelni. Most már az nem kérdés, hogy kelle öntözni vagy sem. Ezelőtt 45 évvel, amikor még 15 ezer meg 35 ezer körül ugrabugrált a búza meg a kukorica ára, akkor még meggondolandó volt, hogy egyáltalán az ember költsöne öntözésre, de mikor már egymillió forint körüli árbevételt tud egy új fajtával egy jó kukoricaterület produkálni, akkor már nem lehet kérdés, hogy öntözzünk vagy ne öntözzünk, tehát ezen már régen túl kell lenni. De ugyanígy elhangzott a ve tőmag. Ki az az őrült fajtatulajdonos, aki mondjuk olyan területre bízza rá a vetőmagtermesztését, amin nincs öntözés? De ez igaz a szántóföldi zöldségre is, meg nagyon sok másra, nem beszélve arról, hogy általában a zöldségkultúrákra, sőt most már egyre i nkább a szőlő- meg a gyümölcskultúrára is. Tehát olyan szinten fejlett most már az öntözés a világban, hogy ezeket nem lehet megúszni és nem szabad megúszni. (19.30) Én ezeket tartanám ebből a jelentésből kikövetkeztethetőnek. Ezekben, nem gondolom, hogy v itatkoznunk kellene, hanem le kellene egyszer ülni hideg fejjel, aztán leírni, hogy a következő hét évben mit is akarunk csinálni. Ehhez persze az kell, hogy a szereplőket ne akarja senki provokálni
